Az egykori Chernel-, vagy Festetics-palota helyén az 1700-as évek elején még két kisebb ház állt, amelyek a gróf Nádasdy család tulajdonában voltak. Ezeket Kelcz József, a Dunántúli Kerületi Tábla ügyvédje, később királyi kancelláriai tanácsosa egyesítette és 1766-ban későbarokk-rokokó stílusban építtette át az épületeket. Gróf Festetics Imre, aki súlyos sérülését követően felhagyott a katonáskodással, 1802-ben vásárolta meg az épületegyüttest. Ma a genetika tudomány atyjaként ismert.
Házasság révén került a Chernel család tulajdonába az épület, Chernelék egészen az államosításig birtokolták. Chernel Kálmán történetíróról nevezték el az utcát, fia, az ornitológus, Chernel István a Magyar Ornitológiai Központ vezetőjeként fejezte be madártan tudósi pályafutását.
Az államosítást követően a Chernel leszármazottak Németországban telepedtek le, az épületben önkormányzati szükséglakásokat alakítottak ki. Az épület 2018-ban megújult, a felújítás során a régészek értékes 18. századi mennyezetfreskóra bukkantak a szalonban. A műemléki rekonstrukció az új funkciónak megfelelően készült. Az egykori palota a Kőszegi Feelsőbbfokú Tanulmányok Intézete fenntartásában működik, itt székel a Hankiss archívum és egy társadalomtudományi gyűjteményt tartalmazó könyvtár.
Festetics Imre élete és munkássága háttérbe szorult családjának erőteljes egyéniségei mellett. Kilenc évvel idősebb bátyja Keszthely grófja, a Georgikon-létrehozó Festetics György. Nővére, Julianna a Nemzeti Múzeum alapítója, Széchényi Ferenc felesége. Unokaöccse a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István. Ilyen rokonságban nehéz érvényesülni, hírnevet szerezni. Ahhoz, hogy kiemelkedő tudományos eredményei kétszáz évvel közzétételük után még mindig csupán szűk szakmai körben ismertek, biztosan hozzájárult csöndes, visszahúzódó természete. Ennél azonban jóval fontosabb, hogy évtizedekkel megelőzte a kortársait, valószínűleg ezért maradt felfedezése hosszú időre visszhang nélkül.
Tolnai gróf Festetics Imre, 1764. december 2-án született Simaságon. Édesapja gróf tolnai Festetics Pál kamarai alelnök, édesanyja gróf nagybossányi Bossányi Julianna voltak. Gyerekkoráról keveset tudni, Nagy Jeromos piarista szerzetes tanította német, latin és történelmi alapismeretekre. Tizennyolc évesen katonának állt, a törökök elleni háborúban kapitányi rangban szolgált, sebesülése után kilépett a hadseregből.
1791-ben feleségül vette Boronkay Katalint, házasságukból több gyermek született. 1812-ben újra megnősült és Vízkelety Borbálával birtokaikon, illetve a kőszegi Festetics-palotában élt. Festetics Imre 1847. április 1-jén Kőszegen hunyt el, a kőszegpatyi temetőben nyugszik.
Festetics Imre megfigyelte, hogy az öröklődést szigorúan belső faktorok szabályozzák, és a beltenyésztést fel lehet használni ezeknek a faktoroknak a koncentrálására. A faktorokkal pontosabban előre jelezhető a tulajdonságok öröklődése. Elsősorban tapasztalati úton (juh- és lótenyésztési törzskönyvek elemzése alapján) fogalmazta meg a felismert törvényszerűségeket, de kísérleteket is végzett. Felállított szabálya kísértetiesen hasonlít a mendeli törvények közül a jól ismert hasadás vagy szegregáció törvényére.
Kutatásainak jelentősége, hogy Mendel előtt – másokkal párhuzamosan (mint pl. az angol Knight vagy az olasz gróf Galesio) – felismerte a szegregációt a második hibridnemzedékben és felismerte a matematikai módszerek alkalmazásának forradalmi jelentőségét a genetikában, de ő maga nem használta ezeket a módszereket és így nem is tekinthető a faktoriális genetika felfedezőjének.
