A mai, Jurisics tér 8. szám alatt található telek a 16. században három részre – egy északi, egy középső és egy déli telekre – tagolódott. A városháza folyamatos bővülése során ezeket a teleket foglalta el. Az épület északra nyíló gótikus kőablakai középkoriak. Az 1597-ben történt átépítés idején napórát festettek a második korszakban emelt épületrész déli falára. Ebből a korszakból származhat az északi oldal első emeleti reneszánsz ablaka. Az 1710-ben, majd 1720-ban kitört tűzvész egyaránt nagy károkat okozott benne, ekkor elrendelték, hogy a tetőzet védelmére magas tűzfalat húzzanak. 1777 nyarán és 1778 tavaszán ismét tűzvész pusztított, a lángok elérték a városházát is és nagy károkat okoztak az épület hátsó részeiben. 1897-ben felmerült a teljes épület lebontása, el is készültek az új épület tervei. 1911-ben újabb terv született, már nemcsak a városháza, hanem a Tábornokháztól az Ambrózy-házig, majd a Chernel utcában folytatva egészen a Zwinger-bástyáig tartó terület lebontására. Ezek azonban pénzhiány miatt nem valósultak meg. A városháza homlokzata a 17. századi latin nyelvű szgraffitós feliratok, valamint festett címerek miatt páratlan az országban. Az ablakközökben látható a Jurisics-, az ország- és a városcímer, közöttük pedig a 20. században felfestett Szent István- és a Patrona Hungariae képek.
A homlokzat legutóbbi helyreállítására 1982-ben került sor, ekkor készült el a homlokzat helyreállítása is Sedlmayer János építész tervei alapján.
