Gizella-kápolna

A XIII. században már létező Gizella kápolna különleges művészettörténeti érték. Az egykori palotakápolna kétszintes volt, a középkori püspökvárból is meg lehetett közelíteni.1938-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. Hálóboltozata, zárókövei, északi falának apostolfreskói méltán vonzzák érdeklődők sokaságát.
A XIII. században már létező Gizella kápolna különleges művészettörténeti érték. Az egykori palotakápolna kétszintes volt, a középkori püspökvárból is meg lehetett közelíteni.1938-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. Hálóboltozata, zárókövei, északi falának apostolfreskói méltán vonzzák érdeklődők sokaságát.

A Gizella-kápolna (palotakápolna) a vár egyik építészeti gyöngyszeme, a palotától északra fekszik. Műtörténetíróink mai alakja alapján azt feltételezik, hogy a 13. század második felében épült és eredetileg várkápolna, a vele délről egybeépült királyi rezidencia, a királyi palota része volt. Műtörténetíróink mai alakja alapján azt feltételezik, hogy a 13. század második felében épült. Mai alakját az 1938–1939. évi szakszerű restaurálással nyerte el a Gizella-kápolna. A Szent István-év alkalmából a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából Deéd (Dex) Ferenc végezte a restaurálást, csak azt hagyva meg, ami az eredeti, 13. századi kápolnából való.
A hajdan emeletes kápolnának ma csak a földszinti része van meg, amelybe két ajtó nyílik, egy kisebb az érseki palota földszinti folyosójáról, valamint a főajtó a térről. A Gizella-kápolna legnagyobb értéke az északi falán fennmaradt életnagyságú 6 apostolkép, amelyek Magyarország legrégibb falképei közé tartoznak, s a kápolnával együtt a 13. század második feléből származó freskók. A legjobb állapotban az utcai főbejárat melletti falmező freskója maradt meg, amelynek apostolképeiben Szent Pétert és Szent Jánost sejtjük. Az idősebb apostol, Szent Péter, bajuszt és szakállt visel, haját elválasztva hordja. Jobb kezét áldásra emeli, baljában írástekercs van. A másik apostol, Szent János, csupasz arcú, jobbjával görög módra áld, baljában írástekercs. A festmények magas fokú művészi kvalitása emlékünket az egykorú európai művészet körében is az elsőrendűek közé emeli.
Irodalom:
KOROMPAY György: Veszprém. Bp., 1957. – GUTHEIL Jenő: Az Árpád-kori Vp., Vp., 1977. – KRALOVÁNSZKY Alán: Újabb adatok a veszprémi Gizella-kápolna középkori és újkori építéstörténetéhez. = Építés, Építészettudomány, 1983. – KRALOVÁNSZKY Alán: Veszprém. Gizella-kápolna. Bp., 1986, 2000. – SEDLMAYR János: Veszprém, Gizella-kápolna felső szintjének helyreállítási terve. = Tanulmányok Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Bp., 1993. – DÁVID Ferenc: A Gizella-kápolna Veszprémben. 1766—1938. = Csatkai Endre emlékkönyv. Bp., 1996. – ROSTÁS Tibor: A Gizella-kápolna a 13. században. = Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. Bp., 2000.

Látványosság adatok

Város: Veszprém
Megye: Veszprém
Cím: Veszprém, Vár utca 16.
Koordináták: 47.096958,17.903837
Megtekintés időtartama: A középkori Veszprém értékei bemutató séta megtekintése 2 órát vesz igénybe, a környék emlékeit bemutató túra 1 napot igényel
Korosztály: minden korosztály
Árak: 800 HUF/felnőtt, 400 HUF/diák, nyugdíjas