A pajtakerti domb és környezete a város képében ma is sajátos színfoltot képező épületegyüttest őriz. E házak legtöbbje a 18–19. század fordulóján épülhetett, a terület funkcióját azonban részben a már középkorból, de a török idők utáni újjáépítés idejéből biztosan ismerjük. Káptalani majorság volt itt, maga a pajtakert név is magában hordozza a mezőgazdasági major egyik funkcióját. A kőfallal kerített nagy terület szérű lehetett, ahova a gabonát behordták, hogy ott csépeljék ki, illetve nyomtatták. Itt tárolták az állatoknak szánt szálastakarmányt is, a pajta pedig ehhez tartozott.
A gazdasági épületek mellett a kanonoki kerteket a 18–19. században szívesen ékesítették pavilonokkal, kerti házakkal, amelyek egyfajta szerény luxust fejeztek ki. Funkciójuk elsősorban a katolikus egyház méltóságainak csakúgy, mint szolgálattevő papjainak pihenését, mai szóval rekreációját szolgálta egyéni vagy közösségi formákkal, a breviárium napi olvasásától, egymás – hűsöléssel, borozgatással, eszmecserével egybekötött – vendégül látásáig. Szelíd versengés lehetett az építők között, mert a várban és a vár alatti Séd-völgyben több ilyen pihenőhely is épült. Kerti pavilon állt a Simoga ház (Vár u. 15–17., ma Csikász Galéria) bástyakertjében, a Ferences Rendház teraszkertjében, a Bíró-Giczei ház (melyben 2011 őszétől a Szaléziánum – Érsekségi Turisztikai Központ várja a látogatókat) mögötti teraszon. Ott, a hatszögletű filagóriában írta Veszprém történetével foglalkozó munkáit Gutheil Jenő kanonok úr az 1960-as években.
A Pajta-Remete utcai püspöki pihenőt Kopácsy József veszprémi püspök építtette az 1820-as évek közepén. Ő maga veszprémi iparos család sarjaként nevelkedett, és tehetsége révén nagy ívű pályát futott be. Az egyházi ranglétrán a legmagasabb méltóságig jutott: veszprémi plébános, kanonok, püspök, majd 1838-tól esztergomi érsek és hercegprímás lett. Egyházi feladatai mellett a magyar nyelvújítás lelkes pártfogója volt, irodalmi munkásságáért 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. A nagylelkű, széles látókörű, felvilágosult egyházvezető nevét Veszprémben tér és utca őrzi.
Püspöki és káptalani kertek és pavilonok Veszprémben
Az egykori érseki pihenőkert, mai nevén História Kert a várhegy alján, annak keleti oldalán, a Séd patak partján terül el. A festői szépségű park északi oldalát az egykori püspöki pihenő felújított patinás épülete, nyugati oldalát a vár parapetszerűen a horizontra rajzolódó kontúrjai, míg délről a belváros, az Óváros tér barokk épületeinek látványa határolja. A Veszprém Fest szabadtéri színpada 2019-től az Érseki Palota rekonstrukciója miatt a História Kertben tartja meg nyári koncertjeit
Az egykori érseki pihenőkert, mai nevén História Kert a várhegy alján, annak keleti oldalán, a Séd patak partján terül el. A festői szépségű park északi oldalát az egykori püspöki pihenő felújított patinás épülete, nyugati oldalát a vár parapetszerűen a horizontra rajzolódó kontúrjai, míg délről a belváros, az Óváros tér barokk épületeinek látványa határolja. A Veszprém Fest szabadtéri színpada 2019-től az Érseki Palota rekonstrukciója miatt a História Kertben tartja meg nyári koncertjeit
Látványosság adatok
Város: Veszprém
Megye: Veszprém
Cím: Veszprém, Remete u. 8.
Koordináták: 47.097274, 17.907116
Megtekintés időtartama: A veszprémi kerteket bemutató sétaútak megtekintése 1-5 órát vesz igénybe
Korosztály: minden korosztály
Árak: ingyenes