A veszprémi malmok:
Veszprémben15 malmot hajtott a SÉD patak, a város, mint gabonakereskedelmi központ az őrletés feladatát is meg tudta oldani. A malmok meghajtását változatos módon oldották meg. Volt olyan malom, amelyet nem is a Séd hajtotta közvetlenül, hanem források és az árapasztó csatornák vize. Az ún. Urkúti-malom a Séd melletti víznyerő helyről, a Vár keleti lábánál ma is meglévő Úrkútból vízi erő segítségével látta el a veszprémi vár lakosságát az 1760-as évektől közel 150 évig tiszta ivóvízzel. Az elmés emelőszekezetet Tumler György deszkametsző molnár tervezte és fia a később vízügyi mérnökként dolgozó Tumler Henrik épített meg. Veszprémben működött alul- és felülcsapós malom (Ring-, Jutasi alsó és felső-, Buday-malom), GANZ őrlőgépek és hengerszékek, Francis-turbina (Csatári-, Éllő-, Puskás-malom) és alkalmazták a Bánki-turbina újításait (Unger-malom), a szárazságok miatt építettek Veszprémben gőzgépet a Pozsgay-malomban.
Mivel a malomépületek többsége ma is áll és egyrészt ipari műemlékként ma is működik (Élő-malom, Buday-malom), másrészt vendéglátóhelyként hasznosították (Puskás-malom, Friedler.malom, Káptalani-maom – ma Fricska) kiváló túra és szabadidős tevékenység fűzhető fel a veszprémi malmok útvonalára.
Veszprémi fürdők:
Veszprémben egykori híres fürdők, gyógyhelyek üzemeltek. A Veszprém Megyei Honismereti Egyesület egy múltba tekintő sétát kínál azoknak az érdeklődőknek, akik szeretnék felidézni az ott tisztálkodó, szórakozó és gyógyulni kívánó vendégeket és a korszakot, amelyben működtek.
1. Sétánk első állomása Kopácsi György egykori gőz- és kádfürdője, amely 1859-1892 között működött. A hatalmas épületben öt fürdőszoba mellett öltözőt, társalgót, izzasztó- és hűtőhelyiséget is berendezett a tulajdonos. A fürdőt reumatikus és idegrendszeri panaszok ellen használták (Komakút tér 1.)
2. Következő állomásunkon az Óváros tér 23. szám alatt működött 1908-1980-ig a városi gőzfürdő. Elsősorban nem tisztálkodási helyként, hanem hát-, láb-, derékfájás, hűlések, nátha, csúz, reuma és idegbajok ellen használták. A gyógyulni vágyók szénsavas, jód- és iszapfürdőt is kaptak.
3. A veszprémiek kedvenc fürdője a csodás kilátású Csomay-strand és uszoda volt, amely a gondtalan fürdőzés és úszás mellett a társasági élet egyik központja is volt. 1933 és 1968 között működött a város központjában, ma a Völgyikút Ház üzemel helyén (Kopácsi u. 2.).
4. A Séd patak völgyében több fürdő is működött: a Patak tér kiszélesedésében állt az egykori káptalani fürdőház, valamivel lejjebb zsidó rituális fürdő és egymás mellett több kádfürdő.
5. A veszprémiek csak Deák-strandnak nevezett fürdőhelyét a Séd Jókai utcai oldalán (Jókai u. 45.) működtették 1919-1953 között.
6. A kedvelt Teleky-kertben (Kittenberger Kálmán u. 11. ma Villa Medici) a kor stílusát követő, dór oszlopokkal díszített táncteremben, féltucat fürdőszoba, két lakószoba, konyha várta a pihenni vágyó veszprémieket 1825-1868 között.
Sétánk során az egykori gyógyhelyeket járjuk be közben elmesélve a fürdőkhöz kötődő érdekes történeteket.
