Nagykanizsai Takarékpénztár székháza

Séta 3. állomása:
Nagykanizsai Takarékpénztár székháza – Szomolányi-sarok, Csengery u.1-3.
Az 1845-ben alakult Nagykanizsai Takarékpénztár a megye első, s 20 éven keresztül egyetlen bankja volt, az országban is az elsők között volt, a 14. Első főigazgatója Tárnok Alajos, a Batthyány-uradalom kormányzója volt, első 36 tagú választmányában ott találhatjuk Deák Ferencet és Csány Lászlót is. A székháza felépítéséig az Axenti-házban, a Deák téren működött.
A városképet ma is jelentősen befolyásoló impozáns székház tervezőjének nevét nem ismerjük. 1870-ben gróf Széchenyi István emeletes házának elbontásával nyitották meg a Takarékpénztár utat, a mai Csengery utcát. Még ugyanebben az évben elkészült a Nagykanizsai Takarékpénztár impozáns székházának utcai része, kivitelezői Hencz Antal és Berg Károly voltak. 1879-ben épült hozzá a sarokrész, majd a szomszédos, Wlassics Antal városbíró tulajdonában lévő ház megvásárlása, átépítése, megmagasítása után a Deák téri épületrész. A székház végleges, a korábbinál reprezentatívabb külsejét 1898-ban nyerte el, amikor a korábbi Wlassics-házra újabb homlokzatát összehangolták a székházzal, a kétemeletes saroképületre pedig egy díszes kupolát építettek. A munka kivitelezői Morandini Román és unokaöccse, Tamás voltak.
A székházban kapott helyet 1902-ig, a Bankpalota felépítéséig az Osztrák–Magyar Bank nagykanizsai fiókja is. A székház földszintjén volt üzlete ifj. Wajdits József nyomdatulajdonosnak is, aki könyv-, és papírkereskedéssel is foglalkozott, s egy ideig a Zalai Közlöny kiadója volt. Az idősebb kanizsaiak ma is Szomolányi-sarokként emlegetik az épületet, mivel a két világháború között itt volt Szomolányi Gyula női és férfi divatáruháza. Az épületet 1988-90 között felújították, a korábban elbontott kupola helyébe újat emeltek. 1992-ben az új kupolán bronzból és tűzzománcból készült városcímert és a Magyar Köztársaság címerét helyezték el.