Kőszegi letelepedését követően a jezsuita rend engedélyt kapott patika nyitására, mely eredetileg a jezsuita rendház bejáratától balra nyíló helyiségben volt. A rend feloszlatását követően a patika jogot és a bútorzatot Svalla Mátyás, csehországi patikus vette meg, aki 1777-ben a patikát és a bútorzatot is átköltöztette mai helyére, a Jurisics tér 11. szám alá. A patika egészen 1910-ig működött itt Arany Egyszarvú, illetve Magyar Király neveken.
A bútorzatot a Historia Domus szerint kőszegi jezsuita asztalos és faragó fráterek, Huntersinger (Undersinger) József (1735-tól), Kuneldt V. (1741), Steidner József (1742-44) és Codelli József (1744) készítették 1735 és 1744 között. Az officina bútorzat a rendelkezésre álló falfelületeket teljesen beborítja, az alaprajz két felezővonalának tengelyében négy ajtónyílással. Az ezzel szemben levő – korábban a laboratóriumba vezető – ajtó két oldalán állnak a fejük felett tálcát tartó szerecsenfigurák. A kereszttengely két végén szintén egy-egy, a bútorhoz simuló ajtókeret illeszkedik a berendezéshez, felettük díszes, faragott keretben festmények. A bútor anyaga tölgyfa, a faragások, a polcélek és a furnírozás diófából, míg a lüszterezett, illetve az aranyozott faragványok hársfából készültek.
Az officina két oldalsó ajtaja fölötti képeket a jezsuiták egy Ettl nevű festőtől kapták. Az egyik egy Madonna-kép a gyermek Jézussal, a másik az orvosok és gyógyszerészek védőszentjeit, Szent Kozmát és Szent Damjánt ábrázolja.
A mennyezet szekkó falképe a patikaház létesítésekor, a bútor behelyezése előtt, 1777-ben készült.
