Aranyos-völgy – Veszprém rejtett természeti értékei 1.

Veszprém természeti értékeinek bemutatásából gyakran csak másod-harmad sorban tesznek említést a csodálatos Aranyos-völgyről, aminek tanulmányozását inkább a biológusok, vagy a természetvédők tették meg a város történetének több évszázada alatt. Megérdemli a terület, hogy elsőként, a történelmi visszatekintése mellet természeti javainak vonzó, látható értékeire hívjuk fel a veszprémiek, a kirándulók, túrázók figyelmét.
Közel a városhoz, a völgy a Vár alatti Butim-völgy folytatása a Séd-völgyében, a Vártól északi irányban húzódó fás, bokros terület az Aranyos-völgy, mely az itt fakadó Aranyos-forrásról kapta a nevét. 1864-ben Dunst Ferenc polgármester így írt róla: „egy kis, de gyönyörű völgy, tiszta, bő és jó vizű forrásokkal, amelyekben apró, aranyként ragyogó halak vannak”. A forrás kis medencéjének víztükre a napsütésben aranysárga színt játszott. Ezen vizek télen melegek, nem fagynak be.”
Ma a veszprémiek úgy jellemeznék, hogy a Fenyves utca folytatásaként egészen a Házgyári útig kivezető az egykori Friedler (ma Gyulassy) malomig húzódó a Séd menti kocsiút nyomvonala mentén fekszik. Az egykori Vágóhíd utca vonalán meghosszabbított útvonalról van szó, ma a kertészet külterülete látható ott. 1938-ban itt vezették el egy rövid szakaszon a Szent István vándorlás veszprémi szakaszát, amit Cholnoky Jenő kezdeményezett a jubileumi év tiszteletére.
Értékes természetföldrajzi, helytörténeti kincsei emelik fel újra a völgy 21. századi értékét. Az út nyomvonalán újra turistaút halad el, ami a vasútállomásról indulva a völgy feletti erdősávba vezette be kirándulókat. Ma ez a turistaút átértékelésre és felújításra szorul.
Helytörténeti értékekben is gazdag völgy a régi Veszprém közösségi életéről is képet ad. Az itt húzódó kertek, az Irgalmasok, a piaristák, a káptalan tulajdonában lévő ingatlanok, borkimérők szinte minden régi veszpréminek a völgyhöz fűződő emlékét gazdagítja. Állat és növényvilágát az 1980-as években tárták fel, újságcikkek, tanulmányok készültek a keleti Sédvölgy biológiai feltérképezéséről. Növénytani kisérleteket végeztek az évtizedekig itt működő kertészet területén, ami a mai belváros zöldövezetének csemetekertje is volt.
Turistaszemmel és szemlélettel áttekintve a terület tartalmiságából több olyan létesítmény is hiányzik, ami megnövelhetné népszerűségét, látogatottságát a Séd ezen szakaszának. Az egykori források völgye, rendkívüli klímája turisztikai értéket emelhetne. Az 1940-es és 60-as években ide tervezett áthidalás szükségessége reális volt, amit ma már a mai Házgyári út kiváltása mentette meg a völgy nyugalmát és milliőjét. A nemrégiben átadott Jutas Vitéz Kilátóból nyíló panoráma még több látogatót csábíthat a völgybe.
Reméljük, hogy a modern korunkban a természetjárás kultuszának újra felemelésében a völgy visszanyerheti több évszázados népszerűségét, hírnevét.