Az első írásos feljegyzés az óráról az a szerződés, melyet még 1771-ben kötött a város Voltner György órással. A dokumentumok arról is regélnek, hogy a mester két részletben 900 forintot kapott a munkájáért, melyet 1772-ben fejezett be. A toronyóra az 1800-as évek elején pusztító tűzvészben megsérült, ezért az addig tornyonként három számlap mutatóit mozgató szerkezetet négy-négy számlaposra alakították át. Napjainkban elektronikus szerkezet gondoskodik arról, hogy a Mária Magdolna Plébániatemplom toronyórái a pontos időt mutassák, ám nem hagyták, hogy a régi szerkezet az enyészeté legyen. A felújítási munkákat követően 2005 decemberében helyezték el a Hevesi Sándor Színház alapító rendezője után elnevezett kicsiny téren a Földönjáró toronyórát.
A gépezet Szerdahelyi Károly építész tervei alapján egy 3 méter 10 centiméter széles üvegkalitkába került, míg a súlyok és ellensúlyok – jól láthatóan – egy három méter mély aknába ereszkednek a földfelszín alá. Az óra felújítását Kancsal Miklós műszerész és Preisz József órásmester felügyelték, utóbbi negyvennaponként ellenőrzi a 600 kilogrammot nyomó szerkezetet.
Az üvegházat Németh János keramikus, szobrász, a Nemzet Művésze alkotásaival díszítették; érdemes megfigyelni az installáció tetején elhelyzett Mária szobrot, mely lassan forog körbe, hatvan perc alatt tesz meg egy teljes kört.
Nevezetességek a Földönjáró toronyóra közelében: Hevesi Sándor Színház, Griff Bábszínház, Tulipános szökőkút a Dísz téren, Csipkeházak a Dísz és Európa tereken.