A zalaegerszegi skanzen egyfajta esszenciája Göcsejnek, az ország egyik legarchaikusabb tájegységének, mely a XX. század közepéig szinte érintetlen elzártságban létezett. A falumúzeum látogatója voltaképpen egy meseszerű világba érkezik, ahol az idő mozdulatlanná dermedt valamikor a XIX. században.
A skanzen faluja sohasem létezett: épületeit és tárgyait közel harminc településről szállították Olába. A Göcseji Falumúzeum hazánk legelső szabadtéri néprajzi múzeuma (1968-ban alapították), de abból a szempontból is kuriózum, hogy egy már meglévő épület (a XVIII. századi vízi malom) köré, valamint vízpart közelében (Zala holtága) épült fel. Figyelemreméltó, hogy mindössze néhány percnyi sétára a belvárostól mutat be gyönyörű természeti környezetben egy hajdanvolt világot, amikor a falu lakosai mindent felhasználtak gazdálkodásuk során.
Ennek megfelelően az intézmény egyik fő célkitűzése a környezettudatos nevelés, mely a háztáji kertekben, a „Zöldösvény-Tanösvény”-ben és a halmegfigyelő állomásban is megnyilvánul. A Göcsejre jellemző egyszerű motívumokat láthatjuk az oromzatokon, homlokzatokon, az emberléptékűség jellemzi magát a múzeumot is, mely – programtól függően – fél vagy akár egész napos időutazásra hívja vendégét. A skanzen Zalaegerszeg szeretett és féltett kincse, az Ola városrészben élők sétakertként is szeretnek rá gondolni. Mindenképpen a nyugalom szigete, s ha tréfásan kívánnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, hogy a skanzent receptre kellene felírni.
Nevezetességek a Göcseji Falumúzeum közelében: Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, Szent Anna kápolna Ola városrészben, Jézus Szíve Ferences Plébániatemplom, Mindszenty-kert.
