1705–12 között Kanizsa várának köveiből készült műemlék épület. Építtetője a város akkori kegyura, Grasics Jakab báró volt, 1743-ban került a Batthyány család birtokába, valószínűleg gróf Batthyány Lajos idejében. Az 1750-1760-as években bővítették. Itt kaptak helyet a hercegség Kanizsa környéki gazdaságainak hivatalai, itt működött 1945-ig a hercegi erdőhivatal. Itt lakott a jószágkormányzó, az erdőmester és családjaik is.
Alaprajza L alakú, egyemeletes, udvari részének mindkét szintjén árkádsorral, a Fő út felőli szárnyon ugyanitt háromtengelyes, felül timpanonnal lezárt rizalittal. Külső homlokzatán az alacsonyabb, párkánnyal elválasztott alsó rész armírozással díszített, emeletén háromfüles ablakkeretek, a Múzeum tér felől félköríves alaprajzú, kisméretű, zárt erkély. A Fő úti szárny közepén lévő kapualját fakockák borítják. Keleti része ma is toldott, átépített.
Ma a Thúry György Múzeum otthona.
A szomszédos vendégfogadó a 19. század közepén nyerte el egységes homlokzatát a tiszttartói házzal. A Korona Szálló a környék legrégebbi és sokáig legelőkelőbb szállodája volt.
