Ismerje meg Nagykanizsát – hazánk egyik legzöldebb városa, mely Magyarország dél-nyugati kapuja, Murafölde szíve, ugyanakkor egy modern, dinamikusan fejlődő megyei jogú város.
Impozáns magánházak, paloták: Bajer Cukrászda épülete (később Makoviczky, majd Muskátli Cukrászda), Deák téri saroképület-Kölcsey u.2.
A cukrászdaépület ma a város legszebb szecessziós lakóháza, a stílusra jellemző hullámzóan áradó vonalak, formák, s plasztikus növényi ábrázolások jelennek meg homlokzatdíszein.
Impozáns magánházak, paloták: Weiser-ház, Fő út 9.
Az épület helyén korábban állott földszintes házak helyén 1885-ben építették fel a jelenleg látható kétemeletes palotát.
Nagykanizsai Takarékpénztár székháza (Szomolányi-sarok, Csengery u.1-3.)
Az 1845-ben alakult Nagykanizsai Takarékpénztár a megye első, s 20 éven keresztül egyetlen bankja volt, az országban is az elsők között volt, a 14.
Deák tér déli oldala: kereskedőházak Grünhut-házak (Deák tér 2. és 4.) a város romantikus stílusú épületei.
Deák tér déli oldala: kereskedőházak Axenti-ház, a Deák tér 5. szám alatti, klasszicista stílusú lakóház.
Osztrák-Magyar Bank palotája – Bankpalota, Deák tér 8.- Fő út 16.
A városban 1879-ben megtelepedett Osztrák-Magyar Bank először a Nagykanizsai Takarékpénztár székházában bérelt helyiségeket, majd 1901. decemberében megvásárolta a Weiss (Lugosi) családtól a Deák tér és a Fő út sarkán álló földszintes házukat. Helyén 1902-1903-ban egy historizáló, de szecessziós elemekkel is gazdagított palotát emeltetett.
Impozáns magánházak, paloták: Bogenrieder palota, Fő út 13.
Az egykor a helyén álló Rózsa Szállót 1896-ban vásárolta meg Bogenrieder József vendéglős és szállodás. 1914-ben a „régi stílű” szálloda helyén Bogenrieder felépíttette szecessziós stílusú, modern kétemeletes „nyaralószerű” palotáját.
Impozáns magánházak, paloták: Pollák-ház, Deák tér 10.
Egykori építtetőjéről, Pollák József, jónevű nagykanizsai bőrkereskedőről kapta nevét. Az eklektikus palota földszintje kváderezett, a középen lévő kapubejáratot és a kirakatokat s üzletbejáratokat szépen faragott, emberarc ábrázolásos zárókővel díszítették. A kapubejárat felett szecessziós hatású két konzollal és kovácsoltvas korláttal díszített erkély látható.
Hercegi vár”- uradalmi tiszttartói ház és vendégfogadó, a későbbi Korona Szálló
Ismerje meg Nagykanizsát – hazánk egyik legzöldebb városa, mely Magyarország dél-nyugati kapuja, Murafölde szíve, ugyanakkor egy modern, dinamikusan fejlődő megyei jogú város. Fő vonzerejét toszkánát idéző természeti környezete, nagy múltra visszatekintő történelme és polgári hangulata adja. Bár a hajdan európai hírűvé vált középkori várat Lipót császár lebontatta, annak téglái tovább élnek a város épületeiben, 300 éves Ferences templomában.
Nagykanizsa jelenlegi arculatának és identitásának alapját ez az örökség és a XIX-XX. századforduló polgárosodó időszakának értékei jelentik, mivel ekkor teljesedett ki a város kereskedelme, ipara és kulturális élete. Ebből adódik, hogy Nagykanizsa a térség, vagyis Murafölde kereskedelmi és kulturális központja. A történelmi hangulatú utcái, háromszög alakú zöld terei és parkjai a múlt gazdag örökségének lenyomatai. Ez a hagyomány tükröződik vissza gazdag rendezvénykínálatában is, melyek egész évben minden korosztály számára elérhetőek.
Nagykanizsa helyi identitásának egyik legfontosabb pillére a 19. században gyökerező, egységes historikus-eklektikus belváros, mely számos polgári palotával, épülettel büszkélkedik, és unikálisan háromszög alakú terekkel rendelkezik, köztük a tíz éve felújított Erzsébet térrel. A kereskedői, vásárvárosi tradíció, a katonavárosi múlt és a térség oktatási-kulturális centruma funkciót viselő Nagykanizsa arculat szintén fontos hagyomány. A város melletti Csónakázó-tó pedig mint szabadidő központ és turisztika-természeti attrakció kiemelkedő. Ide kötődik számos fejlesztés: kerékpárközpont, kerékpárút, játszópark, Magyarország egyik legnagyobb kilátója.
