
A tatai fazekasság
A fehér alapon kék, zöld mintás, írókával díszített tatai kerámia stílusa nem kapcsolódik más fazekas-központ stílusához, az országban egyedülálló.
Tata városa a Kisalföld keleti szélén, a Gerecse hegység előterében fekszik. A középkorban már a pannonhalmi bencés rendnek is volt birtoka a területén, idővel a király tulajdonává vált.
A fehér alapon kék, zöld mintás, írókával díszített tatai kerámia stílusa nem kapcsolódik más fazekas-központ stílusához, az országban egyedülálló.
Zsigmond és Mátyás királyaink várpalotája, majd az Esterházy grófi család többfunkciós épületkomplexuma 1954-től ad otthont a tatai Kuny Domokos Múzeumnak.
Tata város zsidó lakosságának emlékezete, épített és szellemi öröksége.
Tata területén a vízi erővel működtetett feldolgozó gépek nagy múltra tekintenek visz-sza, ezek közül még ma is 17 vízimalom épülete gyakorol jelentős hatást a város épí-tészeti arculatára.
A 18. században alapított tatai zsidó temető, illetve az ott található, a helyi zsidó közösséggel kapcsolatos emlékek.
18. századi barokk templom, melyet a kapucinus szerzetesek használtak, illetve az épülethez csatlakozó szerzetesi rendház.
Magyary Zoltán Tatához kötődő munkásága többek között a Tatai mintajárás megte-remtésével, Tata és Tóváros testvértelepülések 1938-as egyesítésének elősegítésé-vel és a tatai múzeum alapjainak lefektetésével bontakozott ki.
A tatai Nepomucenus-malom épületében fennálló Német Nemzetiségi Múzeum feladata a hazánkban élő német nemzetiség tárgyi és szellemi kulturájának országos gyűjtése, feldolozása és bemutatása.
A 18. században Tatára érkező piarista szerzetesek rendháza több szakaszban épült fel, fennállása alatt szinte kizárólag oktatás folyt falai között.
Schweiger Antal nevéhez a fajanszművészeten túl tatai működése során számos köztéri szobor is kötődik, melyek a mai napig meghatározó részei a városképnek.
Tata városa a Kisalföld keleti szélén, a Gerecse hegység előterében fekszik. A középkorban már a pannonhalmi bencés rendnek is volt birtoka a területén, idővel a király tulajdonává vált. Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király is gyakran tartózkodott itt, az ő nevükhöz köthető a város mai képét meghatározó Öreg-tó és a tó partján álló várkastély kiépítése, ami elmaradhatatlan állomása a tatai kirándulásoknak. A török háborúk idején a vár védelmi funkciót látott már el, többször elfoglalták. Ennek az időszaknak állít emléket a Tatai Patara történelmi játék, amikor hagyományőrzők évről-évre visszahódítják a töröktől a várat.
A város szívében, hatalmas területe fekszik az Öreg-tó, ami a természetben gyönyörködni vágyóknak és a vízi sportok szerelmeseinek egyaránt lehetőségeket kínál. A téli hónapokban több tízezer vadlúd tölti a telet a tavon, megfigyelésükre minden évben Tatai Vadlúd Sokadalmat rendeznek. A város szélén lévő Fényes Tanösvény ökoturisztikai útvonala a térség egyedülálló növénytársulásait és állatvilágát tárja szemünk elé.
A település késő barokk hangulatát már az Esterházy grófi család építkezéseinek köszönhetően nyerte el, felújították a török háborúk alatt romba dőlt várat és új kastély építettek maguknak az Öreg-tó partján. Egy másik, kisebb tó, a Cseke-tó mellett áll az országban elsőként létesített angolkertet. Romantikus ösvényei, a forrásvizek kanyargása, a mesterséges barlangok mind-mind a grófi attrakció részei voltak.
Az Öreg-tó összeköt. Nyaranta könnyűzenei programokat kínál a Víz, Zene, Virág fesztivál, a halételek és borkedvelők a nyárvégi Borünnep és Halnapok alkalmával keresik fel a tópartot. Késő ősszel az Öreg-tó lehalászása biztosít látványosságok kicsiknek és nagyoknak.