Veszprém

Északról a Bakony hegyei, délről a Balaton partja szegélyezi a Séd patak menti dombokra épült várost, melynek kesze-kusza, szűk utcái, hangulatos kis terei, árnyas parkjai és középkori kolostorromjai romantikus hangulatot kölcsönöznek a településnek.

Püspöki és káptalani kertek és pavilonok Veszprémben

Az egykori érseki pihenőkert, mai nevén História Kert a várhegy alján, annak keleti oldalán, a Séd patak partján terül el. A festői szépségű park északi oldalát az egykori püspöki pihenő felújított patinás épülete, nyugati oldalát a vár parapetszerűen a horizontra rajzolódó kontúrjai, míg délről a belváros, az Óváros tér barokk épületeinek látványa határolja. A Veszprém Fest szabadtéri színpada 2019-től az Érseki Palota rekonstrukciója miatt a História Kertben tartja meg nyári koncertjeit

A veszprémi malmok és fürdők

A Séd patak veszprémi szakaszán egykor 15 malom őrölte a gabonát (és a kávét), ebből 3 ma is működőképes. Híresek voltak a Séd vizét hasznosító hires iparok: a csapók, bőrösök, molnárok, kertészek.
Veszprémben híres fürdők is működtek: a káptalan gőzfürdője, a veszprémi zsidóság rituális fürdője, a Teleki-kert, a mai Villa Medici helyén, a Csermák-, Deák-, és Csomay-strand, az Óváros-téri gőzfürdő

A veszprémi Csomay-strand, ma Völgyikút Ház

A veszprémiek kedvenc fürdője a csodás kilátású Csomay-strand és uszoda volt, amely a gondtalan fürdőzés és úszás mellett a társasági élet egyik központja is volt. 1933 és 1968 között működött a város központjában, ma a Völgyikút Ház üzemel a helyén.

A veszprémi Teleki-kert, ma Villa Medici

A kedvelt Teleky-kertben (Kittenberger Kálmán u. 11. ma Villa Medici) a kor stílusát követő, dór oszlopokkal díszített táncteremben, fél tucat fürdőszoba, két lakószoba, konyha várta a pihenni vágyó veszprémieket 1825-1868 között. Az egykori fürdő helyén ma a Villa Medici étterem és szálló várja a vendégeket.

Tethys-Veszprém, a kavicsfogú álteknős nyomában (tanösvény)

A veszprémi kavicsfogú álteknős nyomában kialakított tanösvény állomásain megismerkedhetünk Veszprém nevezetes ősállatának, a Laczkó Dezső által itt talált Placochelys placodonta történetével, az egykori kőbányával és a környék egyedülálló geológiai és természeti szépségeivel.

Veszprém történelmi kertjei

Kevés olyan festői szép sziklavidék és a kertegyüttese van hazánkban, mint a Séd völgye Veszprémben. A patak 60–80 méter mély völgyet vágott a dolomit fennsíkba, s szeszélyes kanyarulatokkal keresi a kitörési pontot. Festői kanyarulatába, mintegy öblébe nyúlik bele délről északra a veszprémi Várhegy és folytatása, a Szent Benedek-hegy. A Várhegynél alkalmasabb helyet megerősített középkori város építésére nem lehetett volna találni. Ide épült tehát Veszprém vára s körülötte – először csak mély völgyében, majd a fennsíkot is meghódítva – a település.

Szent Mihály-bazilika, főszékesegyház

A vár központi helyén már a veszprémi püspökség alapításakor templom állt. Az évszázadok harcai, tűzvészei sokszor lerombolták, majd újjáépítették. 1380 után épült altemploma, gótikus szentélye. A török korban szinte teljesen rommá vált, 1704-ben Heister felégettette, 1723-ban a barokk, 1910-ben a ma is látható neoromán stílusban átépült. A „ Basilica Minor” rangot viselő Isten Háza kövei az ezer év történéseit mesélik egyedi művészettörténeti értékekkel.

Szent György kápolna

Szent István király Basileosz bizánci császártól kapott Szent György ereklyéjének épült itt a rotunda, valószínű még a székesegyház építését megelőzően. A XIII. században nyolcszögletűre átépítették. A középkor ismert, híres búcsújáró helye volt. Vetési Albert püspök (+1486) ide temetkezett. A török kor csatái, tűzvészek következtében már a barokk kor kezdetére megsemmisült. 1957-ben a véletlen szerencsének köszönhetően bukkantak romjaira.

Gizella-kápolna

A XIII. században már létező Gizella kápolna különleges művészettörténeti érték. Az egykori palotakápolna kétszintes volt, a középkori püspökvárból is meg lehetett közelíteni.1938-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. Hálóboltozata, zárókövei, északi falának apostolfreskói méltán vonzzák érdeklődők sokaságát.

Szent Katalin-kolostor, Margit-romok

A domonkosok 1239-ben alapított Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdája és temploma fontos emléke Veszprémnek és az országnak egyaránt. Ebben a kolostorban élt 10 éves koráig IV. Béla király leánya Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott árpádházi királylány azután a Nyulak Szigetén újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét.
A Szent Katalin-kolostorhoz köthető több középkori magyar nyelvemlékünk, többek között a zárda apácái által másolt Lányi-Kódex (1519), amit a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készítettek és a Ráski Lea által az 1510-es években ízes magyar nyelven írt Margit-legenda, ami Margit 1271-ben megindult szenttéavatási perének anyagát foglalja össze.

Északról a Bakony hegyei, délről a Balaton partja szegélyezi a Séd patak menti dombokra épült várost, melynek kesze-kusza, szűk utcái, hangulatos kis terei, árnyas parkjai és középkori kolostorromjai romantikus hangulatot kölcsönöznek a településnek.

A szájhagyomány szerint a város Géza fejedelem, majd fia, I. István király és felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt. Püspökséget alapítottak, támogatásukkal épült a Szent Mihály Székesegyház és a veszprémvölgyi apácakolostor – ahol a legenda szerint – az a miseruha készült, amely a magyar királyok koronázási palástja lett. A mindenkori veszprémi püspök kiváltsága lett a magyar királynék koronázási joga – innen ered a „királynék városa” elnevezés.

A település a térség életének motorja: élénk egyházi, szellemi, idegenforgalmi, kulturális és gazdasági központ. Veszprém egyetemváros: a Pannon Egyetem a régió fontos kutató-fejlesztő és tudásközpontja. De a királynék városa a művészet és a fesztiválok városa is: számos országosan ismert és jelentős program forrt össze a város nevével, mint a VeszprémFest, az Utcazene vagy az Auer Fesztivál.

Veszprém kulturális lehetőségek széles tárházát nyújtja a kortárs képzőművészeti, egyházi és helytörténeti gyűjteményeivel, és jelentős turisztikai vonzerőt jelent a Veszprémi Állatkert is. A város kiemelt együttesei, kórusai és táncegyüttesei egész éven át színvonalas programokat kínálnak, de Veszprém sportéletének is számos szereplője van, a legismertebb a Telekom Veszprém kézilabdacsapata, amely a nemzetközi élmezőny és a magyar élsport törhetetlen képviselője.

Veszprém a Bakony és a Balaton találkozásánál összekötő kapocsként húzóereje a régió fejlődésének.

További információk

  • Régió: Veszprém megye
  • Elhelyezkedés: 47.09296°É 17.91377°K
  • Honlap: veszprem.hu