Zalaegerszeg

Zalaegerszeg és dimbes-dombos vidéke évezredek óta lakott hely. A város első írásos feljegyzése 1247-ből maradt fent, akkor még Egurscug néven jegyezték fel a települést, mely királyi birtokból vált mezővárossá.

Város adatai

Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (egykori zsinagóga)

Van, aki hivatalos nevén hívja: Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. Van, aki a következőképpen hivatkozik rá: az egykori zsinagóga. Sokan csak „becenevén” ismerik: a Zsini. A Zalaegerszeg egyik jelképeként is ismert épület számos kiállítást, koncertet, esküvőt és bemutatót tudhat maga mögött. A zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem amellett, hogy szórakozásra, elmélkedésre hívja látogatóját, a megyeszékhely múltjáról is regél: emeletén kapott helyet ugyanis A zalaegerszegi zsidóság múltja című állandó tárlat.

Földönjáró toronyóra

A város központjától délkeletre, a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház előtti – Ruszt Józsefről elnevezett – téren egy igazi különlegesség, a Földönjáró toronyóra várja az érdeklődőket. A több mint 200 éves óraszerkezet – a Mária Magdolna Plébániatemplom egykori tulajdona – a világon egyedülálló módon, üvegházon belül, működés közben látható.

Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház

Különleges épület vonja magára a figyelmet a Gébárti-tó szomszédságában. Első pillantásra kicsinek tűnik, ám ahogy belépünk az ajtaján, világossá válik: a szemünk igencsak megcsalt bennünket, hiszen egy tágas közösségi szoba és más helyiségek növelik a térérzetet. Az udvarról nyílnak további alkotóműhelyek, a faműves-, a szálasanyag-feldolgozó-, a fazekas- és a hagyományőrző kovácsműhely.

Göcseji Falumúzeum

A Göcseji Falumúzeum, az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A gyűjteményt számos zalai településről szállították a helyszínre, és a skanzen területén egy 19. századi göcseji települést rekonstruáltak, ahol a látogatók a térség mindennapi használati tárgyaival is megismerkedhetnek.

Horhosok útja túraútvonalak

Természet és épített környezet békés együttesének, harmóniájának lehetünk szemtanúi, amennyiben arra vállalkozunk, hogy bejárjuk – akár gyalog, akár biciklivel – a Horhosok útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét: utunk gyönyörű környezetben, dombhátakon, szőlőskertek mentén, erdős horhosokon keresztül vezet.

Keresztury Ház

A zalaegerszegi Keresztury Ház sajátos átmenetet képez a múzeum és az alkotóház között. Aki Keresztury Dezső élete, munkássága iránt érdeklődik, ugyanúgy számos információt talál, mint aki a magyar és a világirodalom rejtélyeibe szeretne belemerülni. Jelenleg 7.910 könyv, több folyóirat, diafilm és videofelvétel őrzi a neves irodalmár, akadémikus emlékét, aki értékes bútorai egy részét is a városnak adományozta.

Kvártélyház

Hívták már szállásháznak, stabális háznak, vármegyeházának, mégis az eredeti funkcióját magába ölelő nevével hódít ez a hangulatában megkapó épület, melyet a Széchenyi tér 5. szám alatt találunk. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a Kvártélyház, noha a katonaság tisztjei számára építették 1765-ben, szinte sohasem szolgált katonai célokat, hosszú évekre a vármegye tisztviselői vették birtokukba. Napjainkban különböző hivatalok és irodák találtak otthonra a többször renovált épületben mely 1928-ban Kotsis Iván tervei alapján neobarokk homlokzatot és egy új emeletet kapott.

Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum

Olajkútfúró tornyok között harmincezer négyzetméter területen barangolhatunk, hogy a magyar szénhidrogénipar történetét megismerjük. Az 1969-ben alapított Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum hazánk második legnagyobb technikai-műszaki múzeuma, mely egyben Európa második legjelentősebb olajipari múzeuma is. A múzeum a Göcseji Falumúzeum közvetlen szomszédságában található, egy belépőjeggyel látogatható a két intézmény.

A neoromán stílusú vasútállomás épülete és a közelében felállított Gizike gőzmozdony

Több helyütt is úgy írnak a zalaegerszegi pályaudvar épületéről, mint hazánk alighanem egyetlen neoromán stílusú állomásáról, mely a korábbi, szerényebb indóház helyett épült. Az impozáns, szabályos vonalvezetésű állomás 1927 óta áll a városi közlekedés szolgálatában; az épületben megnyílt vasúti restit még az úri közönség is szívesen felkereste az 1930-as években.

Nyomozós kalandjátékok Zalaegerszegen

A zalaegerszegi Tourinform iroda 2019-ben új programmal jelentkezett a turisták, városlakók és egyéb érdeklődők számára. 2019 júniusában, az Egerszeg Fesztivál ideje alatt “Belvárosi nyomozás – A szobor titka” címmel hirdetett nyomozós kalandjátékot. A szabadulószobák mintájára készített rendhagyó kvízjáték belvárosi kalandozásra invitálta a szereplőket, mely során egy-egy közterület, épület vagy szobor titkai is feltárultak. A “folytatás” sem váratott sokáig magára. A zalaegerszegi Tourinform iroda csapata 2019 szeptemberében az Országos Vadpörkölt- és Borfesztivál – Zalai Teríték szombati napján egy új, több állomásból álló nyomozós kalandjátékkal jelentkezett “Állati nyomozás” címmel.

Zalaegerszeg és dimbes-dombos vidéke évezredek óta lakott hely. A város első írásos feljegyzése 1247-ből maradt fent, akkor még Egurscug néven jegyezték fel a települést, mely királyi birtokból vált mezővárossá. Zalaegerszeg szerepe a török időkben – különösen Kanizsa 1600-as elestét követően – nőtt meg. Hivatalos megyeszékhellyé 1732-ben lett, ebben az évben adták át az egykori végvár helyén felépített barokk vármegyeházát.

Zalaegerszeg hosszas vajúdás után, 1885-ben szerezte meg a rendezett tanácsú városi rangot: első polgármestere Kovács Károly volt, akiről teret neveztek el a belvárosban. Látványos fejlődés figyelhető meg a dualizmus korában: az iparosok és a nemesek világát lassan felváltotta az értelmiség rétege. A szocializmus idején Zalaegerszeget, mint munkásvárost tartották nyilván, köszönhetően annak, hogy a települést a könnyűipar városának nevezték ki.

Zalaegerszeg az idők folyamán hatvanezres lélekszámú megyeszékhellyé fejlődött. A város napjainkban számos ágazatban tölt be fontos és kiemelkedő szerepet, turisztikai szempontból pedig a néprajzi tájegység, a Göcsej kapujaként gondolhatunk rá. A zalaegerszegi kuriózumok között található többek között a TV-torony, a Földönjáró toronyóra, az Azáleás-völgy, a Göcseji Falumúzeum, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum vagy a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. Épített és természeti környezet békés együttélésének, harmóniájának lehetünk tanúi, ha arra vállalkozunk, hogy bejárjuk a várost és környékét.

Adatok a városról