Zalaegerszeg és dimbes-dombos vidéke évezredek óta lakott hely. A város első írásos feljegyzése 1247-ből maradt fent, akkor még Egurscug néven jegyezték fel a települést, mely királyi birtokból vált mezővárossá.
Zalaegerszeg mai közigazgatási területén összesen tizenegy templom található: egy evangélikus, egy református és kilenc római katolikus. A belvárosban egy katolikus templomra bukkanhatunk, a többit a Zalaegerszeg egyéb városrészeiben kereshetjük fel – bejárásukhoz kerékpár, tömegközlekedési eszköz vagy autó ajánlott. Javasolt útvonal: Csácsbozsok – Botfa – Zalabesenyő – belváros – Ola – Andráshida – Kertváros – Bazita.
Zalaegerszeg mai közigazgatási területén összesen tizenegy templom található: egy evangélikus, egy református és kilenc római katolikus. A belvárosban egy katolikus templomra bukkanhatunk, a többit a Zalaegerszeg egyéb városrészeiben kereshetjük fel – bejárásukhoz kerékpár, tömegközlekedési eszköz vagy autó ajánlott. Javasolt útvonal: Csácsbozsok – Botfa – Zalabesenyő – belváros – Ola – Andráshida – Kertváros – Bazita.
A történelmi városközpont, a Deák tér szomszédságában magasodik a kéttornyú Mária Magdolna Plébániatemplom. Az istenházát a település egykori földesura, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök és utóda, Koller Ignác építtette 1747-69 között a régi, 13. század első felében emelt fára helyére és köré.
Zalaegerszeg és dimbes-dombos vidéke évezredek óta lakott hely. A város első írásos feljegyzése 1247-ből maradt fent, akkor még Egurscug néven jegyezték fel a települést, mely királyi birtokból vált mezővárossá. Zalaegerszeg szerepe a török időkben – különösen Kanizsa 1600-as elestét követően – nőtt meg. Hivatalos megyeszékhellyé 1732-ben lett, ebben az évben adták át az egykori végvár helyén felépített barokk vármegyeházát.
Zalaegerszeg hosszas vajúdás után, 1885-ben szerezte meg a rendezett tanácsú városi rangot: első polgármestere Kovács Károly volt, akiről teret neveztek el a belvárosban. Látványos fejlődés figyelhető meg a dualizmus korában: az iparosok és a nemesek világát lassan felváltotta az értelmiség rétege. A szocializmus idején Zalaegerszeget, mint munkásvárost tartották nyilván, köszönhetően annak, hogy a települést a könnyűipar városának nevezték ki.
Zalaegerszeg az idők folyamán hatvanezres lélekszámú megyeszékhellyé fejlődött. A város napjainkban számos ágazatban tölt be fontos és kiemelkedő szerepet, turisztikai szempontból pedig a néprajzi tájegység, a Göcsej kapujaként gondolhatunk rá. A zalaegerszegi kuriózumok között található többek között a TV-torony, a Földönjáró toronyóra, az Azáleás-völgy, a Göcseji Falumúzeum, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum vagy a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház. Épített és természeti környezet békés együttélésének, harmóniájának lehetünk tanúi, ha arra vállalkozunk, hogy bejárjuk a várost és környékét.
