A ferencesek, piaristák és irgalmas nővérek nyomában – Séta 4. állomás
Nagykanizsán 1925 és 1930 között jelentős kórházbővítő beruházások valósultak meg. Tervezője Jendrassik Alfréd műépítész volt.
A kórházi irgalmas nővérek vezetésével 1926-ban indult városi mozgalom eredményeként a kórházi épületegyüttes mellett közadakozásból, illetve a város és a Népjóléti Minisztérium támogatásából készült el 1931-1932-ben Vécsey Barnabás városi mérnök tervei alapján a Kórházi kápolna. Nem csak a kórházi betegek lelki enyhülését szolgálta, hanem a környékbeli városrész, a Katonarét temploma is lett. 1932. június 29-én Péter-Pál napján szentelték fel Szent Márton tiszteletére.
Oltárépítménye, Szent Mártont ábrázoló oltárképe a régi városi kórház, az Ispita mellé 1775-ben emelt egykori Szent Márton kápolnából való. 1884-ben került a Kossuth téren akkor felépült új városi kórház kápolnájába, majd mai helyére. Közadakozásból valósult meg a Kórházi kápolna berendezése: a padok, szobrok, a stációképek, s 9 festett ólomüveg ablaka is. Az ablakok a Keresztény Jótékony Nőegylet, az irgalmas nővérek és a kanizsai hívek, egyes családok adományaiból készültek.
Készítőjük Palka József (Retz, 1859 – Budapest, 1952) budapesti üvegfestő mester, a régebbi magyarországi üvegfestő nemzedék neves tagja volt. A 20. század első felének sokat foglalkoztatott, jó hírű mestere az 1930-as évekre már több mint 600 templom részére készített festett ablakokat.
Számos külföldi templom s középület díszítésében is részt vett: ő festette a bécsi Pazmaneum és az észtországi, revali köztársasági palota üvegablakait. Ma is láthatók művei Székelyudvarhelyen, Gyergyóújfaluban, a nagyváradi evangélikus templomban, Szentes, Albertfalva, Gárdony, Gyömrő templomaiban, a miskolci Minorita Plébánián, az óbudai Szalézi Rendház kápolnájában, a városmajori plébániatemplomban, a rákoskeresztúri evangélikus templomban, de az ő munkája a celldömölki kegytemplom homlokzatának mozaikképe is. Palka József készítette az 1914-ben vízre bocsátott, s 1918-ban elsüllyedt Szent István csatahajó 4 üveg oltárképét is.
A nagykanizsai Kórházi kápolna festett ólomüveg ablakait 1931-ben készítette.
Az épület 1945-ben megsérült, a légnyomástól több ablaka összetört. Az 1950-es években gyógyszerraktárként használták a kápolnát, állaga tovább romlott. 1956. október 25-én szerezte vissza a város, november 18-án szentelték fel újra ünnepélyesen nagymisével.
A festett üvegablakokat egyszerű, osztott ablakokra cserélték.
A hívek, egyes családok adományaiból készült, Szent Istvánt, Szent Imrét, az isteni Bárányt és a három erény szimbólumát ábrázoló ablakok megsemmisültek.
A régi táblák közül azonban fennmaradt tíz, melyek évtizedeken keresztül porral vastagon belepve, szinte felismerhetetlenül a sekrestyében és a kórusban álltak a falhoz támasztva. A hosszú évtizedek alatt állaguk erősen megromlott. A deformálódott, jelentős restaurálásra szoruló ablaktáblák a kórházkápolna legutóbbi felújítása alkalmával, 2006 szeptemberében kerültek a Thúry György Múzeumba.
A Kórházi kápolna egykori ólomüveg ablakai a Thúry György Múzeumban (Nagykanizsa, Fő út 5.):
A Kórházi kápolna ólomüveg ablakaiból fennmaradt 10 régi táblából 3 ablakkép állítható össze.
A Keresztény Jótékony Nőegylet felajánlásával készült üveg Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja (mind a négy táblája fennmaradt).
