Az ország egyik legnagyobb oligarchiájává váló Kőszegi grófok elsősorban hatalmuk megerősítése okán dönthettek az alsóváros alapításáról. A város és a vár kialakításánál minden bizonnyal figyelembe vették szövetségesük, II. Ottokár hasonló városainak alaprajzát. Ezek jellemzője volt a négyszögletű alaprajz, egyik sarokban a szintén szabályos elrendezésű várral. A 13. század közepén nemcsak Ausztriában (Marchegg, Loeben, Bruck an der Mur), de Csehországban is alapítottak szabályos alaprajzú városokat, melyekből kettő (Kadan és Domazlice) tartozik a burgstadt – várváros – kategóriába. A várvárosra, melynek magyarországi első példája Kőszeg, jellemző volt a geometrikus vonalvezetés, a fő utak és kapuk szabályos tengelye, a központi tér és a sarokba épített városi vár.
Miután I. Károly ostrommal bevette a várost és felszámolta a Kőszegiek kiskirályságát, 1328-ban királyi várossá nyilvánította Kőszeget. Kőszeg piacközpontú várossá válását mutatja a belváros 14. században kialakult piacközpontú utcaszerkezete. I. Károly 1336-ban tíz év adómentesség fejében kikötötte a városfalak felépítését, melyek nemcsak a várost, de a várat is körbekerítették. A királyi, később földesúri vár és a város egybevonásával egységes védelmi rendszer alakult ki. Háború esetén a vár mindenkori ura irányította védelmet és ez idő alatt a polgárok feltétlen engedelmességgel tartoztak neki.