Márkus-lépcső

A Török, ma Márkus-lépcső névre keresztelt grádics az Anna (Ranolder) térről a Sziklay János utcát érintő felvezető, az úgynevezett „Töröklépcső”, a Vár egykori „Öregkapujá”-hoz. Építése összefügg a középkori Piacdomb (ma Óváros tér) kialakulásával. Annak pereme mintegy meredek domboldal ereszkedett le a mai Jókai utca vonalát évszázadokkal ezelőtt képezett „Hosszúvölgy”-be, a középkori Veszprém vízgyűjtőjébe, mely a Séd felé lejtett. A török korban még megvolt a mély árok. A Tűztorony előtt húzódott, összekötve félkörívesen a Buhim mélységét a Jókai utcával.
A Török, ma Márkus-lépcső névre keresztelt grádics az Anna (Ranolder) térről a Sziklay János utcát érintő felvezető, az úgynevezett „Töröklépcső”, a Vár egykori „Öregkapujá”-hoz. Építése összefügg a középkori Piacdomb (ma Óváros tér) kialakulásával. Annak pereme mintegy meredek domboldal ereszkedett le a mai Jókai utca vonalát évszázadokkal ezelőtt képezett „Hosszúvölgy”-be, a középkori Veszprém vízgyűjtőjébe, mely a Séd felé lejtett. A török korban még megvolt a mély árok. A Tűztorony előtt húzódott, összekötve félkörívesen a Buhim mélységét a Jókai utcával.

A Szent Anna-kápolnától meredek kaptatón lehetett feljutni a Nagyvásártérre (ma Óváros tér), ami télen olyan veszélyes volt, hogy sokszor nem lehetett közlekedni rajta. A hívek többször rendbe hozták, de a kényelmes lépcsősor kialakítása Márkus József ezredes kapitánynak köszönhető.
Nemes Eőri Márkus József (1763–1834) régi veszprémi családból származott, ősei már a 17. században Veszprém várában katonáskodtak. Maga 1780-ban kezdte katonai pályáját Pállfy János gyalogezredben majd Belgrádban és Péterváradon szolgált. Az 1797. évi nemesi felkelés idején századosi rangot viselt, az 1809-es napóleoni háborúban a Veszprém vármegyei nemesi felkelő gyalogos-zászlóalj parancsnoka volt. 1813-ban császári-királyi ezredesként (obester) vonult nyugalomba és szülővárosában, Veszprémben telepedett le. Nevét azzal írta be a város történetébe, hogy 1824-ben, saját költségén lépcsőt építtetett.
Veszprém város közgyűlése 1824. május 15-i ülésén tette közzé a nagyvonalú felajánlást, melyet a jegyzőkönyv így örökített meg: „Méltóságos Obester Márkus József Úr a Szent Anna kápolna felől, a Torma és Schittensam házak előtt, a Piatzra felvezető közlére kőből grádicsot [lépcsőt] csináltatni kíván, s az egész közönség eránt viseltető buzgóságból nem csak annak matériáléit, kövét, meszét, murváját, hanem a mester emberek fizetését is magára vállalván, a várostól csak éppen azt kívánta, hogy a matériálékat [építési anyagokat] hordatná meg.” A sokáig „Diák-lépcső” néven emlegetett grádics elkészült, s építője még tíz évig (haláláig) élvezhette a kényelmes feljárót. Végrendeletében családjáról és az iskoláról gondoskodott. Sírja egyedi faragott síremlékkel megjelölve a veszprémi Alsóvárosi temetőben található.

Látványosság adatok

  • Város: Veszprém
  • Megye: Veszprém
  • Cím: 8200 Veszprém, Ranolder tér
  • Koordináták: 47.094094, 17.905386
  • Megtekintés időtartama: A Várba és az Óváros térre vezető lépcsők megtekintése 2 órát, a városi lépcsők bejárása napokat vesz igénybe
  • Korosztály: minden korsoztály
  • Árak: ingyenes