Piarista Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium

1765-ben gróf Batthyány Lajos nádor, Kanizsa földesura és fia, Batthyány József kalocsai érsek 10. 000 forintos alapítvánnyal „nyilvános iskolát” létesített a városban, s az oktatást a kegyes tanítórendre bízta. A tanítás három tanárral 1765 novemberében kezdődött mind a hat osztályban. A környező megyékben nem volt ilyen jellegű oktatási intézmény, így a piarista gimnázium hamarosan a régió szellemi központjává tette Kanizsát. Az iskola vonzáskörzete Zala megye mellett kiterjedt Somogy, Vas, Veszprém megyére, valamint Horvátországra, de az első évben beiratkozott 394 tanuló között 9 más magyar vármegyéből s Dalmáciából származók is voltak. A horvátországi diákok száma általában az összlétszám 10 %-át tette ki, de a Muraközi és a Kanizsa környéki horvát anyanyelvűek gyermekei is itt tanultak. Az 1810-es évektől a jelentős kanizsai zsidó polgárság is egyre növekvő számban íratta be fiait. Az iskola egyházi jellege ellenére hazafiúi és polgári szellemben nevelte tanítványait. A megyei közéletben jelentős szerepet játszó nemesek, az uradalmi alkalmazottak, a feltörekvő polgárok, s jobbágyok gyermekei együtt tanultak az intézmény falai között.
Az oktatás a mai Eötvös téren, egy 1705-ben épült laktanyából átalakított épületegyüttesben kezdődött meg. 1904-ben az intézmény a Sugár úti megszűnt honvédlaktanyába költözött. Amikor 1923-ban a szomszédos közös laktanya is visszakerült a város tulajdonába, a gimnázium céljaira alakították át az épületegyüttest. 1948-ban államosították az iskolát, Nagykanizsai Állami Gimnázium néven működött tovább. Később Irányi Dániel, majd Landler Jenő nevét viselte. 1990-ben vette fel az intézmény alapítója, Batthyány Lajos nevét.
A piarista iskola 1992-től nyitotta meg újra kapuit, 1995-től szakaszosan visszakapta saját egykori épületét (2006-ig). Ma Piarista Általános Iskola és Gimnáziumként működik.
A piarista gimnázium neves tanárai között tartják számon Czirbusz Géza földrajztudóst, Pachinger Alajos biológust, Perényi Józsefet, kinek több irodalomtörténeti műve jelent meg.
A piarista gimnázium jeles diákjai voltak (többek között): Virág Benedek pálos szerzetes, költő, Deák Ferenc jogász, politikus, igazságügyi miniszter; Plander Ferenc novai plébános, néprajzi író; Gasparich Márk Kilit ferences szerzetes, szabadságharcos; Királyi Pál újságíró, honvéd őrnagy, politikus; Apáthy István jogtudós, egyetemi tanár; Tandor Ottó építész, egyetemi tanár; Wlassich Gyula vallás- és közoktatási miniszter, akadémikus; Halis István nagykanizsai helytörténész, író, a városi könyvtár- és múzeum vezetője; Kaán Károly erdőmérnök, államtitkár, az Alföld-fásítási program kidolgozója; Malonyai Dezső író, művészettörténész; Hevesi Sándor író, dramaturg, a Nemzeti Színház igazgatója; Mező Ferenc gimnáziumi tanár és igazgató, sporttörténész, olimpiai bajnok, Fejtő Ferenc író, történész; Mathia Károly tanár, alezredes, zeneszerző, népzenekutató; Tüskés Tibor író, irodalomkritikus.