Helikoni-emlékmű

Az 1817-19-es Helikoni Ünnepségek 100. évfordulójának ünneplését már évekkel előbb elkezdték szervezni. Lakatos Vince premontrei tanár megnyerte az irodalomtörténész Beöthy Zsolt és a Kisfaludy Társaság támogatását. Gróf Festetics Tasziló (akkor még nem herceg) 1909-ben támogatásáról biztosította a kezdeményezést, a Helikon feltámasztásának eszméjét. Az I. világháború, majd az azt követő válságos évek alatt az ünnep lekerült a napirendről. Csak 1920 nyarán kezdtek újra munkához és 1921 júliusára tűzték ki az ünnepségek megrendezésének dátumát. Az ünnep előtt megépült a Helikon parkban a Helikoni emlékmű, a herceg és a város adományából. Tervezője Török Kálmán, keszthelyi MÁV-osztálymérnök. A 8 oszlopot és a főpárkányt a herceg készen adta a szervezőbizottságnak. Háromnapos ünnepséget szerveztek 1921. július 1-3. Első nap este megérkezett vonattal Horthy Miklós kormányzó és kísérete, akit a herceg és családja fogadott és Reischl Imre városbíró köszöntött. A Helikoni ünnepség irodalmi része szabadtéren a parkban, az új Helikoni emlékműnél zajlott. A kormányzón kívül vendég volt Vass József kultuszminiszter, Rott Nándor veszprémi püspök, és többkiemelkedő politikus és írók, mint Apponyi Albert, Rákosi Jenő, Herczeg Ferenc. A Kisfaludy Társaság szervezte és vezette le az ünnepet. Faültetések voltak az emlékmű körül, minden faültető jeles személyiség volt, aki saját jelmondatot, jeligét hozott és mondott el, és ezek illettek azokhoz a hírességekhez, akiknek tiszteletére a fákat ültették. Ma ezek a fák és emléktábláik, emlékköveik láthatók az emlékmű körül, és a sétány másik oldalán is. Az Urániában (ma Balaton Színház) a Nemzeti Színház művészei előadásában bemutatták Herczeg Ferenc erre az alkalomra írt vígjátékát, „A holicsi Cupidót”.