Szent Imre (Kapucinus) templom, és az egykori kapucinus rendház

A tata-gesztesi birtokot 1727-ben megvásárló Esterházy József gróf nagy hangsúlyt fektetett a katolikus hitélet megújítására uradalmában. A kapucinus rendet 1743-ban hívta meg Tóvárosra, május 5-én tették le a templom alapkövét, és iktatták be az első szerzeteseket. A templom építőmester Kuttner Jakab kamarai építész volt, de az építkezés utolsó szakaszában ifjú pallér, Fellner Jakab is részt vett. A templomhoz csatlakozik a kapucinusok U alaprajzú rendháza. A munkálatok 1746-ig tartottak. A főoltáron az országot és fiát a Szűzanya pártfogásába ajánló Szent István király, a szélső oltárokon Szent József és Szent Franciska, az alapító gróf és felesége védőszentjei láthatóak. Ezek Franz Xaver Karl Palko cseh festő alkotásai. A Mária kápolna képe valószínűleg Gianbettino Cignaroli munkája. A templomot ez évben megáldották és átadták a nyilvánosságnak, majd 1756-ban megtörtént a templomszentelés is. A kapucinusok nem csupán a tatai plébániához tartozó falvakban, de a környező településeken is – például Almáson, Neszmélyen és Süttőn – is láttak el szolgálatokat. Balogh Ferenc uradalmi jószágkormányzó könyveit a szerzetesekre hagyta, ezzel megalapozva a kolostor könyvtárát. A második világháború után elűzték a kapucinus szerzeteseket, akik csak 1989-ben térhettek vissza. Az utolsó itt élő kapucinus, Virágh János 2007-ben hunyt el, azóta a templom a Győri Egyházmegyéhez tartozik. A plébánia látja el az agostyáni, baji és vértestolnai hívek lelki gondozását is. A kolostor épületében 2012-ben nyitotta meg kapuit a szerzetesi örökséget bemutató Kapucinus Múzeum.