1700 körül épült egyemeletes, barokk stílusú lakóház, Kőszeg arculatát ma is meghatározó épület.
A ház közvetlen szomszédjából (Rajnis utca 1.) indul az Úri utca, ahol a Dunántúli Kerületi Tábla 1724-es Kőszegre települése után a nemes családok (Festetics, Niczky, Sigray, Kelcz) palotái épültek. Leghíresebb lakója, Gombossy Dániel protestáns szenátor két évig lakott benne. A Gombossyak a kőszegi evangélikus felekezet kiemelkedően fontos képviselői, a város vezető személyiségei a 17. században. Az apa, Mátyás rövid idő leforgása alatt szép karriert futott be a helyi irányító testületekben, sőt a diétán is. Emellett művelt, olvasott értelmiségi, a kor legjelentősebb kőszegi magánkönyvtárát mondhatta magáénak.
Fia, Dániel (1652-1704) a lutheránus felekezet kulcsfigurája, egy hanyatló korszakban próbál érvényesülni, megőrzi felekezeti hovatartozását, de elszigetelődik a katolizálódó városban. Az egyetlen 17. századi kőszegi polgár, aki leveleket hagyott hátra. A levelek egy része elveszett, de a megmaradt anyag is kivételes forrás, hiszen kiderül, hogy Gombossy tudatos, családi stratégiában gondolkodó egyéniség volt, aki a helybeli és nyugat-magyarországi lutheránus elit nevelésén munkálkodott. Fiú utódja nem lévén, a rokonait küldte német egyetemekre, hogy a misszióhoz szükséges tudást megszerezzék. Személyes tragédiája, hogy saját lánya is cserbenhagyja, átáll a katolikus oldalra, egy császári tiszthez megy feleségül, ráadásul a katolikus városvezetés segítségével, morális és praktikus támogatásával evangélikus apját kiforgatja ingatlanbirtokából, megszerzi a Rajnis utca 3. tulajdonjogát. Gyakran változtak a tulajdonosok, legtovább a Dugovics család birtokolta a 18. században, a 19. század derekán pedig a Meskó család tulajdona lett.
Az épület kiemelkedő szerepet játszott a város történetében, hiszen a helybeli postahivatal székhelyeként is működött, azaz közvetített Kőszeg és a külvilág kommunikációjában.
