Ambrózy ház

Az Ambrózy-ház két utcára néz, az egyik legrégibb, középkori belvárosi épület, feltételezhető, hogy több lakóház egyesítésével, középkori gótikus részletek felhasználásával épült késő reneszánsz stílusban a 16. században. Sok más épülethez hasonlóan a 18. században barokk stílusban átépítették, modern kori felújítását az 1960-as években végezték. A ház alapvetően védelmi funkciót látott el, középkori eredetére utal számos részlet, amelyeket felújítása során tártak fel. Mind a Jurisics tér, mind a Chernel utca felé néző ablakok gótikus eredetűek, az emeleten toszkán oszlopos loggia található. A felette húzódó homlokzati mezőt virágkosaras, levels motívumokkal díszített 16. századi sgraffitó díszíti.
A háznak több híres tulajdonosa volt, illetve kőszegi tartózkodása idején itt tartotta kvártélyát a később árulásért kivégzett Bezerédy Imre kuruc brigadéros. Az épület a nevét Ambrózy Sámuel kereskedőről, az evangélikus vallású belső tanácsosról kapta. A belváros jelentős részét elpusztító 1710-as tűzvészben leégett a városháza, amely alkalmatlanná vált tanácsülések megtartására. A tűzvészt követő években Ambrózy Sámuel, mint a testület tekintélyes tagja, a saját házában adott otthont a szenátus üléseinek. A 18. század közepétől közel száz évig a Mecséry család birtokában volt az épület. A család legismertebb tagja Mecséry Dániel tábornok, aki a napóleoni háborúk alatt súlyos fejsérülést szenvedett az 1805-ös nürnbergi csatában. Gondos ápolás után felépült, de a fejsérülései olyan súlyosak voltak, hogy 1823-ban bekövetkezett halálát követően koponyáját mint sebészettörténeti ritkaságot Bécsben kiállították. A 19-20. században a Szovják ügyvéddinasztia volt az épület tulajdonosa.