A Szent Jakab-templomot és a vele szomszédos parókiaház barokk stílusban épült 1677-80-ban Pietro Orsolini itáliai építőmester tervei alapján. A rendház jezsuita felügyelet alá került abból a célból, hogy gimnáziumot és kollégiumot hozzanak létre Kőszegen. Ugyan az épület csak 1680-ban készült el, a tanítást már három évvel korábban, 1677-ben megkezdték. A 18. század első évtizedeiben hatalmas tűzvészek pusztították el a belvárosi épületek jelentős részét, melyek során a rendház is súlyosan megsérült. A károkat az 1720-as évekre sikerült kijavítani, a gimnázium 1726-ban kezdte meg működését. A rendház a piarista rend irányításával működött, majd közel másfél évszázadig, 1815-től az 1950-es évekig a bencések használták az egyházi épületeket, és az ő felügyeletükkel működött az oktatás is. A 20. század elején bővítették a rendházat, a munkálatokkal Miller Ede szombathelyi építési vállalkozót bízták meg. Ekkor épült meg a grandiózus lépcsőház, modernizálták a belső tereket. A bencés rend 1990-ben kapta vissza az épületet, amely a közelmúltban lezajlott felújítás után, 2020 ősze óta Benedict Hotel néven új funkcióban működik.
Az épület falánál emlékmű áll, rajta a nevessé lett kőszegi tanárok és tanítványok névsora. A felsorolt nyolc névből öten – Hadik András hadvezér, Faludi Ferenc jezsuita író, költő, műfordító, Niczky Kristóf királyi személynök, országbíró, II. József főtanácsadója, Rájnis József költő és Sigray Jakab, a jakobinus összeesküvés egyik áldozata – az egykori kőszegi jezsuita gimnázium tanulói és tanárai voltak egy meghatározó korban.
A mai kőszegi Jurisics Miklós Gimnázium Vas megye legnagyobb múltú középiskolája. 1677 novemberében 180 diákkal indult meg a középfokú katolikus oktatás a városban. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az 1660-as években működő protestáns gimnáziumot az ellenreformáció megszüntette, és helyette 1677 júniusában Széchenyi György gróf birtokán lerakták az iskola és a kollégium alapkövét. Az iskolát működtető jezsuiták nagyon komoly hittérítő munkát szántak az intézménynek az „eretnek” Kőszegen, s ez a „hittérítő” tevékenység magas szintű, széles műveltséget adó oktatásban nyilvánult meg. Ezt a hagyományt folytatták a piaristák majd a bencések is. Az iskola a Nyugat-pannon régió szellemi műhelye volt, jeles diákjai között említhető Beély Fidél esztéta, Chernel Kálmán helytörténész és a fia, a jeles ornitológus, Chernel István, Schey Frigyes, aki később a bécsi tőzsde alelnökeként jelentős gazdasági szerepet játszott az osztrák fővárosban. Ugyancsak itt tanult Rákosi Jenő író, újságíró, aki évtizedekkel később is visszatért az alma materbe, Szabadváry Ferenc kémikus, és a nemzetközileg elismert tudós, Görög Sándor kémikus-akadémikus.
