A 4,2 hektáron elterülő állatpark a manapság már ritkaságszámba menő magyar állatfajokat és különféle vadfajokat mutat be. Láthatók itt őshonos magyar juhfajták, mint a magyar merino juh, a cigája, a fekete- és fehér racka és a cikta. Az őshonos magyar szarvasmarhafajták – magyar szürke marha, magyar tarka marha és a magyar bivaly – életébe is bepillantást nyerhet az ide látogató. Őshonos lófajták közül a melegvérű kisbéri félvér és a hidegvérű muraközi fajtával is ismerkedhetnek.
A bivalyokkal jól megfér a magyar szamár. Szomszédságukban élnek a kecske családok és az őshonos magyar kutyafajták mint a magyar terelő kutya, a puli és a magyar pásztorkutya, a komondor. A falusi udvar őshonos baromfifajtái a fedett nyakú és kopasz nyakú tyúkok; a rézpulyka és a standard bronzpulyka; a magyar kacsa, a magyar lúd és a gyöngytyúk. Hazai vadfajaink közül a gímszarvast, az őzet, a dámvadat, a muflont, a vaddisznót és a fácánt vehetik szemügyre a látogatók.
A park névadója Festetics Imre, a Georgikont alapító György testvére. Juhtenyésztő munkájának megfigyeléseit az 1819-ben megjelent cikkében összegezte. Megfogalmazta az öröklődés törvényszerűségét, azt a jellegzetességet, hogy a szülők tulajdonságai a második utódnemzedékben jelennek meg, illetve a mutáció alapelvét. Ő az első szakember, aki a genetika szót használta. Mendel brünni szerzetes évtizedekkel később kísérletekkel megalapozva írta meg a ma is használt és ismert genetikai törvényeket.
