Helikoni ünnepségek

Az irodalmat, a magyar nyelvet pártoló gróf ötször tudta megrendezni a Helikont, melyre a kor – főleg a városkörnyék – neves költőit hívta meg. Köztük Kisfaludy Sándort, Berzsenyi Dánielt, Dukai Takács Juditot, Pálóczi Horváth Ádámot. Emlékükre a ma Helikon parknak nevezett Balatonparti ligetben fákat ültettek, s jutalmat is átvehettek a mecénás főúrtól. Az ünnepségek történetét több művében is feldolgozta dr. Cséby Géza.
A Helikont később, 1958-ban, újjáélesztették, előbb 3 megye, végül az egész Dunántúl középiskolásainak kulturális seregszemléje lett, fokozatosan bővülve, immár 20 művészeti kategóriában. Két évenként kerül megrendezésre. Ez a művészeti rendezvénysorozat tehát már hagyománnyá vált Keszthelyen. Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek Alapítvány kiadásában az első Helikon Ünnepségek 200 éves évfordulójára megjelent a Helikon 200 című kötet, melyben a régi és az új Helikonok történetét is megismerhetjük. Keszthely több írót, költőt tudhat magáénak. Van, aki itt született, vagy rövidebb-hosszabb ideig itt tanult, vagy dolgozott, katonáskodott, mint Berzsenyi Dániel, vagy csak élete második felében tartózkodott a városban. Az első Helikon Ünnepségek korszakából megemlíthetjük pl. Szép Jánost, Batsányi Jánost, Rájnis Józsefet, a városi könyvtár névadóját, Fejér Györgyöt, majd Petőfi Sándor feleségét, Szendrey Júliát, a két világháború közötti időből elfeledett Csányi Pált, Vajda Mariettát, az újabb korból Györe Imrét, Csengey Dénest, Szeles Józsefet, Kara Kocsis Gabriellát, Morvai Pétert, Lőrincz Lajost. Keszthelyi irodalmárokkal, képzőművészekkel Bakonyiné Ligeti Mária gondozásában megjelent a Helikon öröksége (1997), majd hévízi és keszthelyi művészekkel a Tóparti üzenet (2000) című antológia. A Fejér György Városi Könyvtár pedig a Keszthelyi múzsa (2014) című antológiát bocsátotta útjára keszthelyi alkotókkal.