A Tatai Esterházy Hitbizományi Uradalom utolsó birtokosai – Esterházy Ferenc gróf és Zichy Mária grófnő öröksége

Esterházy Ferenc gróf zene utáni érdeklődése, a művészetek iránti fogékonysága már a gimnáziumi tanulmányai alatt megmutatkoztak, az első világháborút követően Bécsben zenei tanulmányokat folytatott, majd 1933-ban a new yorki College of Music-on doktorátust szerzett. A tatai uradalmat 1920-ban örökölte meg, egy évvel később kötött házasságot Zichy Mária grófnővel. Az 1920-as évek elején az uradalmat gazdasági problémák sora sújtotta. IV. Károly király visszatérési kísérletével a gróf is kompromittálta magát, hazai pályán emiatt a politikai szerepvállalás kapui bezáródtak előtte.
A gróf nyíltan vállalta a gazdasági kérdésekhez való hozzá nem értését, így 1926-tól a ezen ügyek intézését Esterházy grófné végezte a jószágigazgatóval és az uradalmi gazdasági tanácsosokkal. A mintegy 26.000 holdas birtokon a mezőgazdasági tevékenységen túl kiterjedt erdőgazdálkodás folyt. A tatai Nagy-tóban és környékbeli kisebb tavakban intenzív halgazdálkodás működött. Tatán és Tóvároson az 1920-as években is még két tégla- és cserépgyár termelt, a pezsgőgyárban több típusú pezsgő, habzóbor előállítására került sor.
Esterházy grófot azonban érdekelte az oktatás, a kultúra és az idegenforgalom szerepe. 1930-ban új katolikus fiúiskolát létesített, majd 1936-ban zeneiskolát nyitott többféle tanszakkal, a tatai várban levente-lovasiskolát alapított. Adományokkal folyamatosan támogatta a leányiskolákat és a tatai piarista gimnáziumot, ill. a fő-reálgimnázium fejlesztését.
Az idegenforgalom ügyének javítására fejlesztette a vadgazdaságot és a remeteségpusztai ménesgazdaságot az úgyn. Habsburg-ménes felvásárlásával. A vadászatok és a lovas rendezvények mellett egyre népszerűbbé vált a fürdőkultúra is a Kristály-fürdő modern kiépítésével. 1931-ben a nagyközönség számára megnyílt a tatai angolkert, majd pedig részleteiben a várban található grófi magángyűjtemény is. Zene iránti szeretete az angolkerti júniusi nyári esték programsorozat szervezésével mutatkozott meg, amikor az 1930-as években operaelőadásokat és zenés táncjátékokat szerveztek az angolkerti szabadtéri színpadon, ezek közül nem egyet maga a gróf vezényelt.
A séta három helyszínt érint, a grófi kastélyt, a volt zeneiskola épületét, végül a szabadtéri előadások helyéül szolgáló angolkerti szabadtéri színpadot.