Synagogue
A zsinagóga 1856-ban épült romantikus stílusban. A kőszegi zsidó hitközség 1859-ben vette használatba.
A zsinagóga 1856-ban épült romantikus stílusban. A kőszegi zsidó hitközség 1859-ben vette használatba.
Ambrózy-ház az egyik legrégibb, középkori eredetű belvárosi lakóépület, feltehetően több ház egyesítése eredményeként készült a 16. században, sgraffitós díszítése is ebből az időből származik. Az 1710-es tűzvész utáni években, amikor a városháza használhatatlan volt, itt ülésezett a városi tanács. Nevét Ambrózy Sámuel evangélikus kereskedőről és szenátorról kapta, a 18. század közepétől évtizedekig a Mecséry család birtokolta a házat.
A Bálház épületegyüttesének teljes kiépítésére 1795-benkerült sor barokk stílusban. Ekkor alakították tánc- és színházteremmé, illetve vendéglátóhellyé. A város kulturális életének jelentős része itt zajlott, zenei, színházi, majd a 20. században mozielőadásokat tartottak itt. Leghíresebb előadója Liszt Ferenc volt, aki 1846 szeptemberében koncertezett a Bálházban.
A kőszegi belváros legfontosabb utcája, amelyen nemes családok építették fel városi palotáikat. Nevét a millennium idején a város helytörténészéről, Chernel Kálmánról kapta
A második világháború idején az ellenállási mozgalom tagjaként mártíromságot szenvedett Kiss János kőszegi lakóháza. Kiss évtizedekig élt Kőszegen, tanított a katonai alreál iskolában, a városba vonult vissza nyugdíjazása után, és innét utazott Budapestre, hogy csatlakozzon a Bajcsy-Zsilinszky Endre által szervezett mozgalomhoz. Kőszegen helyezték végső nyugalomra.
1774-ben épült a barokk lakóház, az építészeti stílust a Felvidéken is használták, Sopronban és Pápán is található hasonló-stílusú épület. A szomszédos Alsókapu torony, az ún. tornyosok zenészeinek vezetője, Bittner Jakab építette, a meglévő mészárszék fölé emelt egy szintet, ezután az épület bálházként működött, ahol táncmulatságokat, lakodalmakat tartottak. Bittner halála után a házat a felesége örökölte. A 19. században itt élt a városi sebész, majd Szlávik József őrnagy, 1922 és 1952 között Pákh Albert orvos alezredes birtokában volt az épület. 1959-ben, majd 1970-71-ben helyreállították, ezután ide költözött Kőszeg város Levéltára, amely jelentős feudalizmus kori iratanyagot őriz.