
Kanizsai Bor- és Dödölle Fesztivál
Egyedi hagyomány: a hagyományos zalai népi ételt, a dödöllét népszerűsítő évente, szeptemberben megrendezett Bor- és Dödöllefesztivál

Egyedi hagyomány: a hagyományos zalai népi ételt, a dödöllét népszerűsítő évente, szeptemberben megrendezett Bor- és Dödöllefesztivál

A XIII. században már létező Gizella kápolna különleges művészettörténeti érték. Az egykori palotakápolna kétszintes volt, a középkori püspökvárból is meg lehetett közelíteni.1938-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. Hálóboltozata, zárókövei, északi falának apostolfreskói méltán vonzzák érdeklődők sokaságát.

Nagykanizsa katonaváros és Nagy-Magyarország Emlékmű

A domonkosok 1239-ben alapított Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdája és temploma fontos emléke Veszprémnek és az országnak egyaránt. Ebben a kolostorban élt 10 éves koráig IV. Béla király leánya Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott árpádházi királylány azután a Nyulak Szigetén újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét.
A Szent Katalin-kolostorhoz köthető több középkori magyar nyelvemlékünk, többek között a zárda apácái által másolt Lányi-Kódex (1519), amit a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készítettek és a Ráski Lea által az 1510-es években ízes magyar nyelven írt Margit-legenda, ami Margit 1271-ben megindult szenttéavatási perének anyagát foglalja össze.

Zsinagóga

A város központjától délkeletre, a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház előtti – Ruszt Józsefről elnevezett – téren egy igazi különlegesség, a Földönjáró toronyóra várja az érdeklődőket. A több mint 200 éves óraszerkezet – a Mária Magdolna Plébániatemplom egykori tulajdona – a világon egyedülálló módon, üvegházon belül, működés közben látható.

Különleges épület vonja magára a figyelmet a Gébárti-tó szomszédságában. Első pillantásra kicsinek tűnik, ám ahogy belépünk az ajtaján, világossá válik: a szemünk igencsak megcsalt bennünket, hiszen egy tágas közösségi szoba és más helyiségek növelik a térérzetet. Az udvarról nyílnak további alkotóműhelyek, a faműves-, a szálasanyag-feldolgozó-, a fazekas- és a hagyományőrző kovácsműhely.

A Göcseji Falumúzeum, az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A gyűjteményt számos zalai településről szállították a helyszínre, és a skanzen területén egy 19. századi göcseji települést rekonstruáltak, ahol a látogatók a térség mindennapi használati tárgyaival is megismerkedhetnek.

Természet és épített környezet békés együttesének, harmóniájának lehetünk szemtanúi, amennyiben arra vállalkozunk, hogy bejárjuk – akár gyalog, akár biciklivel – a Horhosok útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét: utunk gyönyörű környezetben, dombhátakon, szőlőskertek mentén, erdős horhosokon keresztül vezet.

A zalaegerszegi Keresztury Ház sajátos átmenetet képez a múzeum és az alkotóház között. Aki Keresztury Dezső élete, munkássága iránt érdeklődik, ugyanúgy számos információt talál, mint aki a magyar és a világirodalom rejtélyeibe szeretne belemerülni. Jelenleg 7.910 könyv, több folyóirat, diafilm és videofelvétel őrzi a neves irodalmár, akadémikus emlékét, aki értékes bútorai egy részét is a városnak adományozta.