Látnivalók

Keresés

Városok

Városok

Szűrő

Látnivalók kategória

Kulcsszavak

Kulcsszavak

Torkos-ház

Torkos-ház, középkori eredetű lakóház, a 18. században barokk stílusban építették át. Nevét a költő, tanár és műfordító Torkos Lászlóról kapta, aki 1839-ben itt születtet, és gyermekkorát is itt töltötte, itt járt iskolába, majd bekapcsolódott a hazai irodalmi életbe. Az élete végén szülővárosa felfedezte híres szülöttét, díszpolgárrá avatták.

Chernel utca – korábban Úri utca

A kőszegi belváros legfontosabb utcája, amelyen nemes családok építették fel városi palotáikat. Nevét a millennium idején a város helytörténészéről, Chernel Kálmánról kapta

Lábasház

1774-ben épült a barokk lakóház, az építészeti stílust a Felvidéken is használták, Sopronban és Pápán is található hasonló-stílusú épület. A szomszédos Alsókapu torony, az ún. tornyosok zenészeinek vezetője, Bittner Jakab építette, a meglévő mészárszék fölé emelt egy szintet, ezután az épület bálházként működött, ahol táncmulatságokat, lakodalmakat tartottak. Bittner halála után a házat a felesége örökölte. A 19. században itt élt a városi sebész, majd Szlávik József őrnagy, 1922 és 1952 között Pákh Albert orvos alezredes birtokában volt az épület. 1959-ben, majd 1970-71-ben helyreállították, ezután ide költözött Kőszeg város Levéltára, amely jelentős feudalizmus kori iratanyagot őriz.

Első Magyar Általános Biztosító Palotája

Első Magyar Általános Biztosító Palotája, Csengery u. 2. (Fő út – Csengery u. sarkán)
Az eklektikus és szecessziós jegyeket mutató épületet az 1857-ben Nagykanizsán ügynökséget létrehozó Első Magyar Általános Biztosító Társaság építtette székháznak és bérpalotának az 1913–14-es évben.

Fenyves (volt Budai-Pozsgay)-malom

A Fenyves Malom (volt Budai-Pozsgay malom) Veszprém egyetlen, nem középkori eredetű vízimalma, melynek malomszerkezetei az elmúlt évszázad történelmi viharait, tulajdonos-, és funkció-váltásait is túlélték

Márkus-lépcső

A Török, ma Márkus-lépcső névre keresztelt grádics az Anna (Ranolder) térről a Sziklay János utcát érintő felvezető, az úgynevezett „Töröklépcső”, a Vár egykori „Öregkapujá”-hoz. Építése összefügg a középkori Piacdomb (ma Óváros tér) kialakulásával. Annak pereme mintegy meredek domboldal ereszkedett le a mai Jókai utca vonalát évszázadokkal ezelőtt képezett „Hosszúvölgy”-be, a középkori Veszprém vízgyűjtőjébe, mely a Séd felé lejtett. A török korban még megvolt a mély árok. A Tűztorony előtt húzódott, összekötve félkörívesen a Buhim mélységét a Jókai utcával.

Ostromlépcső – Veszprémi lépcsők 2.

Ha az Óváros tárról a Buhim-völgybe (a Vár keleti lábához) szeretnénk leereszkedni, akkor az Ostromlőpcső grádicsait kell igénybe vennünk. A török kor, majd a völgybe telepített huszárlaktanya emlékét őrzi a lépcső elnevezése.

Sörházlépcső

A volt városi piactér, ma Óváros térről vezet le két lépcsőpár, a Buhim utcába levezető „Sörházlépcső” és a vele közvetlenül átellenben levő ellenpárja, a Horgos utcából felvezető „Francsics-lépcső”. A lépcsőnek nevet adó Sörházban vendéglő és bálterem, a veszprémiek egyik kedvenc mulatóhelye működött sörfőzdével és szikvízüzemmel.

Francsics lépcső

A veszprémi Francsics-lépcső a Horgos utcából vezet fel az egykori Piactérre, a mai Óváros térre. Nevét Francsics Károly borbélymesterről kapta, aki egy időben erre közlekedett munkahelye, a Francsics-ház földszintjén működő borbélyüzlet és szerelmének Horgos utcában lévő lakhelye között.