A veszprémi várkúton olvasható felirat szerint: “Ez az a város, ahol hajdan a Magyar nemzeti művelődés legdúsabb forrásai fakadtak”. És ez a mottó a nyelvészek világára is igaz: az elmúlt századok során számos nyelvész élt itt vagy kötődött a városhoz. Tevékenységük és életük helyszíneit járja be a tervezett séta.
Dél-zalai Takarékpénztár székháza – Bazárépület, a Fő út 8. – Zrínyi utca 35. számú eklektikus stílusú épülete.
Ugyan nem ismeretes az építés pontos dátuma, annyi azonban bizonyos, hogy az andráshidai templom egyike a város legrégebbi épített örökségeinek.
A II. világháborút követő időszak nem arról volt nevezetes, hogy előtérbe helyezte volna a vallást, ennek megfelelően nem is épült új templom Zalaegerszegen – bár lett volna rá igény, főleg a formálódó, épülő kertvárosi városrészben, amely az 1980-as években már 15 ezer lakossal bírt. Az első elképzeléseket követően majd’ negyed évszázadnak kellett eltelnie, hogy megépülhessen a városrész modern temploma, melyet Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére és Mindszenty József emlékére szenteltek fel 2004 novemberében.
Bazita városrész szívében, jóval a TV-tornyon túl várja a hívőket az 1890-ben épített Avilai Szent Teréz templom, amelyet az 1940-es és ’50-es években is bővítettek. Ezen időszakot követően is gondot fordítottak rá: a kívül-belül megújult templomot 2016 januárjában áldotta meg a megyéspüspök.
Kőszeg emblematikus épülete 1932-ben épült meg az 1532–es török ostromban és az I. világháborúban elesett kőszegiek emlékére. Az ország negyedik legnagyobb hősi emlékműve.
A Pestis oszlop a Jézus Szíve-templom előtt található köztéri szoborkompozíció, az 1710-es években épült a pusztító pestisjárványtól való megszabadulás emléke.
Fejtő Ferenc történész, író,, újságíró, kritikus hagyatékát bemutató emlékház a Zsidó Hitközség épületében.
Ferences rendház és kolostor
