Látnivalók

Keresés

Városok

Városok

Szűrő

Látnivalók kategória

Kulcsszavak

Kulcsszavak

Volt egyszer egy veszprémi házgyár (VÁÉV)

A húszemeletes ikonként magasodik Veszprém belvárosában, jelezve mindenkinek: a szocialista városépítészeti elképzelések teljes sikerrel változtatták meg a belváros arculatát. Márton István és Mészáros Imre építészmérnökök (a Lakóterv munkatársai) olyan belvárost álmodtak meg, ahol a dolgozó családok kis lakásukból kilépve minden igényüket kielégíthették. A toronyház uralja a város látképét, szinte eltörpül mellette a történelmi múltat jelképező evangélikus templom. Ugyanakkor építése az ún. SKARNE veszprémi szabadalom volt, amelynek segítségével előregyártott vasbeton keretelemekből rakták össze „bombabiztosan” az épületet. A fiatal építészek napjainkban egyedülálló lehetőséget látnak abban, hogy környezetbarát anyagokkal felújítva az öko-szemlélet hangsúlyos hirdetőjévé váljon.

Evangélikus templom és gyülekezet Veszprémben

A veszprémi evangélikusok 1798-ban felszentelt temploma torony nélkül, kőből épült, fazsindelyes, bolthajtásos épület volt. Eredetileg az utca felőli homlokfalon latin felirat hirdette Isten dicsőségét.

Mária Szent Neve templom

1796-ban szentelték fel az Erdődy-Hüvös kastély szomszédságában a késő barokk stílusjegyeket magán viselő, hagymakupolás templomot.

Alexandriai Szent Katalin templom

A besenyői Alexandriai Szent Katalin templomot – nagysága, vagyis inkább kicsisége miatt – előszeretettel nevezik temetőkápolnának, holott valójában egy késő román kori „imolácska”, ahogy Rómer Flóris, a magyar régészet megalapozója nevezte a mintaszerű, 13. század közepén épült templomocskát.

Kelcz-Adelffy Árvaház

Az országban először Kőszegen alapítottak árvaházat a 18. század közepén, az intézmény évtizedekkel megelőzte a korát, a Habsburg birodalomban is figyelemre méltó kezdeményezés. 1930-ig árvaházként, majd tanítóképzőként működött 1958-ig.

Szent Anna templom

Ha Zalaegerszeg legfiatalabb templomáról beszélünk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni Besenyő városrész másik istenházáról, a Szent Anna templomról: 2011-ben szentelték fel a 110 négyzetméteres épületet, ugyanabban az utcában, ahol megközelíthetjük a neves „temetőkápolnát” is.

Mária Magdolna Plébániatemplom

Ha Zalaegerszeg nagybetűs templomáról beszélünk, a többségnek a Mária Magdolna Plébániatemplom jut az eszébe. Nincs is ezen csodálkoznivaló. Legnagyobb és talán legidősebb temploma Zalaegerszegnek.

Jézus Szíve Ferences Plébániatemplom

Ugyan Olának a 18. század közepe óta van kápolnája (Szent Anna kápolna), nagytemplom avatására mégis 1927-ig várni kellett az ottani lakosoknak. Az építkezés 1925-ben kezdődött Mindszenty (születési nevén: Pehm) József kezdeményezésére.