Egyemeletes, barokk stílusú lakóház, 1700 körül épült, mint környezetében a legtöbb, Kőszeg arculatát ma is meghatározó épület. A város kiemelt, központi területén helyezkedik el, az északi és déli városrészt összekötő út mentén, a Szent Jakab és Szent Imre templomokkal, illetve a rendházzal szemben, kb. száz méter távolságra a városházától.
Osztrák-Magyar Bank palotája – Bankpalota, Deák tér 8.- Fő út 16.
A városban 1879-ben megtelepedett Osztrák-Magyar Bank először a Nagykanizsai Takarékpénztár székházában bérelt helyiségeket, majd 1901. decemberében megvásárolta a Weiss (Lugosi) családtól a Deák tér és a Fő út sarkán álló földszintes házukat. Helyén 1902-1903-ban egy historizáló, de szecessziós elemekkel is gazdagított palotát emeltetett.
A Bálház épületegyüttesének teljes kiépítésére 1795-benkerült sor barokk stílusban. Ekkor alakították tánc- és színházteremmé, illetve vendéglátóhellyé. A város kulturális életének jelentős része itt zajlott, zenei, színházi, majd a 20. században mozielőadásokat tartottak itt. Leghíresebb előadója Liszt Ferenc volt, aki 1846 szeptemberében koncertezett a Bálházban.
A veszprémi Francsics-lépcső a Horgos utcából vezet fel az egykori Piactérre, a mai Óváros térre. Nevét Francsics Károly borbélymesterről kapta, aki egy időben erre közlekedett munkahelye, a Francsics-ház földszintjén működő borbélyüzlet és szerelmének Horgos utcában lévő lakhelye között.
A nagy zsinagóga közelében állt az 1840-ben, klasszicista stílusban emelt földszintes épület. A Kis, vagy másnéven ortodox zsinagógát használta az izraeliták hagyományos vallását követő, úgynevezett ortodox zsidó közösség, valamint a téli időszakban itt tartotta szertartásait a neológ zsidó közösség is, ezért „téli zsinagógának” is nevezték.
Aranyos-völgy a Séd völgyében, a várostól, a Vártól északi irányban húzódó fás, bokros terület az Aranyos-völgy, amely az Aranyos-forrásról kapta a nevét. A Vár alatti folytatása a Buhim-völgy. 1864-ben Dunst Ferenc polgármester így írt róla: „egy kis, de gyönyörű völgy, tiszta, bő és jó vizű forrásokkal, amelyekben apró, aranyként ragyogó halak vannak, amelytől a völgy nevét nyerte, ezen vizek télen melegek, – keleti oldalán meglátszik az út, amit a törökök az ágyuk leszállítása végett vágtak”. A völgy Jutas felőli részén, a folyó bal oldalán a sziklából ömlő karsztvíz minősége kiváló, aranyos, állítólag rádiumos. A keleti oldalon lévő fenyves erdő a 20. sz. elején a veszprémiek kedvenc kirándulóhelye volt, a forrásoknál enyhíthették szomjukat az idelátogatók..
Ma a legszebb kilátás az Aranyos-völgyre a mellette megépült Jutas Vitéz Kilátóból nyílik.
A húszemeletes ikonként magasodik Veszprém belvárosában, jelezve mindenkinek: a szocialista városépítészeti elképzelések teljes sikerrel változtatták meg a belváros arculatát. Márton István és Mészáros Imre építészmérnökök (a Lakóterv munkatársai) olyan belvárost álmodtak meg, ahol a dolgozó családok kis lakásukból kilépve minden igényüket kielégíthették. A toronyház uralja a város látképét, szinte eltörpül mellette a történelmi múltat jelképező evangélikus templom. Ugyanakkor építése az ún. SKARNE veszprémi szabadalom volt, amelynek segítségével előregyártott vasbeton keretelemekből rakták össze „bombabiztosan” az épületet. A fiatal építészek napjainkban egyedülálló lehetőséget látnak abban, hogy környezetbarát anyagokkal felújítva az öko-szemlélet hangsúlyos hirdetőjévé váljon.
A veszprémi evangélikusok 1798-ban felszentelt temploma torony nélkül, kőből épült, fazsindelyes, bolthajtásos épület volt. Eredetileg az utca felőli homlokfalon latin felirat hirdette Isten dicsőségét.
A veszprémi evangélikusok 1798-ban felszentelt temploma torony nélkül, kőből épült, fazsindelyes, bolthajtásos épület volt. Eredetileg az utca felőli homlokfalon latin felirat hirdette Isten dicsőségét.
A közösség létszámának bővülésével a Hochmuth Ábrahám vezette gyülekezet 1862-ben határozta el egy új templom felépítését. A tervezéssel Zittenbarth pesti építészt bízták meg, aki elvállalta a munkát, és kölcsönökből, adakozásból 1865-re el is készült a gyönyörű belső festéssel díszített zsinagóga. A kétkarzatos, 1500 főt befogadó impozáns épület akkoriban az ország egyik legnagyobb, legdíszesebb zsinagógája volt.
