Piarista kápolna
Piarista kápolna (Nagykanizsa, Sugár út-Királyi Pál u.sarok)
Piarista kápolna (Nagykanizsa, Sugár út-Királyi Pál u.sarok)
Szépséges rózsaablak, csúcsíves nyílások, égbe meredő fiatorony – ezen stílusjegyeket látjuk, amint közeledünk a zalaegerszegi evangélikus templom felé. Historizáló, az evangélikus gyülekezetek körében kedvelt neogótikus stílusban készült: az épület Gerey Ernő, budapesti műépítész terveit dicséri.
Az irgalmas nővérek emlékei, a Kórházi kápolna
Zalaegerszeg négy plébániája közül egy a csácsbozsoki városrészben működik, ott, ahol a Szent Sebestyén tiszteletére keresztelt templomot is megtaláljuk a dimbek-dombok és a szőlőhegyek között. Csács templomát is korán, még a román korban – 1330 körül – építették.
Nagykanizsai Sárkányhajó Fesztivál
1796-ban szentelték fel az Erdődy-Hüvös kastély szomszédságában a késő barokk stílusjegyeket magán viselő, hagymakupolás templomot.
Nagykanizsa: Csónakázó-tó
A besenyői Alexandriai Szent Katalin templomot – nagysága, vagyis inkább kicsisége miatt – előszeretettel nevezik temetőkápolnának, holott valójában egy késő román kori „imolácska”, ahogy Rómer Flóris, a magyar régészet megalapozója nevezte a mintaszerű, 13. század közepén épült templomocskát.
Az országban először Kőszegen alapítottak árvaházat a 18. század közepén, az intézmény évtizedekkel megelőzte a korát, a Habsburg birodalomban is figyelemre méltó kezdeményezés. 1930-ig árvaházként, majd tanítóképzőként működött 1958-ig.
Ha Zalaegerszeg legfiatalabb templomáról beszélünk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni Besenyő városrész másik istenházáról, a Szent Anna templomról: 2011-ben szentelték fel a 110 négyzetméteres épületet, ugyanabban az utcában, ahol megközelíthetjük a neves „temetőkápolnát” is.