Északról a Bakony hegyei, délről a Balaton partja szegélyezi a Séd patak menti dombokra épült várost, melynek kesze-kusza, szűk utcái, hangulatos kis terei, árnyas parkjai és középkori kolostorromjai romantikus hangulatot kölcsönöznek a településnek.

A szájhagyomány szerint a város Géza fejedelem, majd fia, I. István király és felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt. Püspökséget alapítottak, támogatásukkal épült a Szent Mihály Székesegyház és a veszprémvölgyi apácakolostor – ahol a legenda szerint – az a miseruha készült, amely a magyar királyok koronázási palástja lett. A mindenkori veszprémi püspök kiváltsága lett a magyar királynék koronázási joga – innen ered a „királynék városa” elnevezés.

A település a térség életének motorja: élénk egyházi, szellemi, idegenforgalmi, kulturális és gazdasági központ. Veszprém egyetemváros: a Pannon Egyetem a régió fontos kutató-fejlesztő és tudásközpontja. De a királynék városa a művészet és a fesztiválok városa is: számos országosan ismert és jelentős program forrt össze a város nevével, mint a VeszprémFest, az Utcazene vagy az Auer Fesztivál.

Veszprém kulturális lehetőségek széles tárházát nyújtja a kortárs képzőművészeti, egyházi és helytörténeti gyűjteményeivel, és jelentős turisztikai vonzerőt jelent a Veszprémi Állatkert is. A város kiemelt együttesei, kórusai és táncegyüttesei egész éven át színvonalas programokat kínálnak, de Veszprém sportéletének is számos szereplője van, a legismertebb a Telekom Veszprém kézilabdacsapata, amely a nemzetközi élmezőny és a magyar élsport törhetetlen képviselője.

Veszprém a Bakony és a Balaton találkozásánál összekötő kapocsként húzóereje a régió fejlődésének.