Északról a Bakony hegyei, délről a Balaton partja szegélyezi a Séd patak menti dombokra épült várost, melynek kesze-kusza, szűk utcái, hangulatos kis terei, árnyas parkjai és középkori kolostorromjai romantikus hangulatot kölcsönöznek a településnek.
A veszprémi evangélikusok 1798-ban felszentelt temploma torony nélkül, kőből épült, fazsindelyes, bolthajtásos épület volt. Eredetileg az utca felőli homlokfalon latin felirat hirdette Isten dicsőségét.
A közösség létszámának bővülésével a Hochmuth Ábrahám vezette gyülekezet 1862-ben határozta el egy új templom felépítését. A tervezéssel Zittenbarth pesti építészt bízták meg, aki elvállalta a munkát, és kölcsönökből, adakozásból 1865-re el is készült a gyönyörű belső festéssel díszített zsinagóga. A kétkarzatos, 1500 főt befogadó impozáns épület akkoriban az ország egyik legnagyobb, legdíszesebb zsinagógája volt.
A veszprémvölgyi görög apácák kolostorának romja Veszprém legrégebbi ismert épületegyüttese. A kolostort, Magyarország egyik legkorábbi női zárdáját az első ezredforduló táján (1018-ban) Szent István alapította fia, Szent Imre királyfi bizánci felesége kíséretében érkező bazilissza (görög ortodox) apácák számára.
A hagyomány szerint itt készült az a miseruha 1031-ben, amelyet később a magyar koronázási palásttá alakítottak át és a legutolsó koronázásig folyamatosan használtak.
A veszprémi várkúton olvasható felirat szerint: “Ez az a város, ahol hajdan a Magyar nemzeti művelődés legdúsabb forrásai fakadtak”. És ez a mottó a nyelvészek világára is igaz: az elmúlt századok során számos nyelvész élt itt vagy kötődött a városhoz. Tevékenységük és életük helyszíneit járja be a tervezett séta.
A Fenyves Malom (volt Budai-Pozsgay malom) Veszprém egyetlen, nem középkori eredetű vízimalma, melynek malomszerkezetei az elmúlt évszázad történelmi viharait, tulajdonos-, és funkció-váltásait is túlélték
A Török, ma Márkus-lépcső névre keresztelt grádics az Anna (Ranolder) térről a Sziklay János utcát érintő felvezető, az úgynevezett „Töröklépcső”, a Vár egykori „Öregkapujá”-hoz. Építése összefügg a középkori Piacdomb (ma Óváros tér) kialakulásával. Annak pereme mintegy meredek domboldal ereszkedett le a mai Jókai utca vonalát évszázadokkal ezelőtt képezett „Hosszúvölgy”-be, a középkori Veszprém vízgyűjtőjébe, mely a Séd felé lejtett. A török korban még megvolt a mély árok. A Tűztorony előtt húzódott, összekötve félkörívesen a Buhim mélységét a Jókai utcával.
Ha az Óváros tárról a Buhim-völgybe (a Vár keleti lábához) szeretnénk leereszkedni, akkor az Ostromlőpcső grádicsait kell igénybe vennünk. A török kor, majd a völgybe telepített huszárlaktanya emlékét őrzi a lépcső elnevezése.
A volt városi piactér, ma Óváros térről vezet le két lépcsőpár, a Buhim utcába levezető „Sörházlépcső” és a vele közvetlenül átellenben levő ellenpárja, a Horgos utcából felvezető „Francsics-lépcső”. A lépcsőnek nevet adó Sörházban vendéglő és bálterem, a veszprémiek egyik kedvenc mulatóhelye működött sörfőzdével és szikvízüzemmel.
A veszprémi Francsics-lépcső a Horgos utcából vezet fel az egykori Piactérre, a mai Óváros térre. Nevét Francsics Károly borbélymesterről kapta, aki egy időben erre közlekedett munkahelye, a Francsics-ház földszintjén működő borbélyüzlet és szerelmének Horgos utcában lévő lakhelye között.
A nagy zsinagóga közelében állt az 1840-ben, klasszicista stílusban emelt földszintes épület. A Kis, vagy másnéven ortodox zsinagógát használta az izraeliták hagyományos vallását követő, úgynevezett ortodox zsidó közösség, valamint a téli időszakban itt tartotta szertartásait a neológ zsidó közösség is, ezért „téli zsinagógának” is nevezték.
Északról a Bakony hegyei, délről a Balaton partja szegélyezi a Séd patak menti dombokra épült várost, melynek kesze-kusza, szűk utcái, hangulatos kis terei, árnyas parkjai és középkori kolostorromjai romantikus hangulatot kölcsönöznek a településnek.
A szájhagyomány szerint a város Géza fejedelem, majd fia, I. István király és felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt. Püspökséget alapítottak, támogatásukkal épült a Szent Mihály Székesegyház és a veszprémvölgyi apácakolostor – ahol a legenda szerint – az a miseruha készült, amely a magyar királyok koronázási palástja lett. A mindenkori veszprémi püspök kiváltsága lett a magyar királynék koronázási joga – innen ered a „királynék városa” elnevezés.
A település a térség életének motorja: élénk egyházi, szellemi, idegenforgalmi, kulturális és gazdasági központ. Veszprém egyetemváros: a Pannon Egyetem a régió fontos kutató-fejlesztő és tudásközpontja. De a királynék városa a művészet és a fesztiválok városa is: számos országosan ismert és jelentős program forrt össze a város nevével, mint a VeszprémFest, az Utcazene vagy az Auer Fesztivál.
Veszprém kulturális lehetőségek széles tárházát nyújtja a kortárs képzőművészeti, egyházi és helytörténeti gyűjteményeivel, és jelentős turisztikai vonzerőt jelent a Veszprémi Állatkert is. A város kiemelt együttesei, kórusai és táncegyüttesei egész éven át színvonalas programokat kínálnak, de Veszprém sportéletének is számos szereplője van, a legismertebb a Telekom Veszprém kézilabdacsapata, amely a nemzetközi élmezőny és a magyar élsport törhetetlen képviselője.
Veszprém a Bakony és a Balaton találkozásánál összekötő kapocsként húzóereje a régió fejlődésének.
