Fenyves (volt Budai-Pozsgay)-malom
A Fenyves Malom (volt Budai-Pozsgay malom) Veszprém egyetlen, nem középkori eredetű vízimalma, melynek malomszerkezetei az elmúlt évszázad történelmi viharait, tulajdonos-, és funkció-váltásait is túlélték
Veszprém
Északról a Bakony hegyei, délről a Balaton partja szegélyezi a Séd patak menti dombokra épült várost, melynek kesze-kusza, szűk utcái, hangulatos kis terei, árnyas parkjai és középkori kolostorromjai romantikus hangulatot kölcsönöznek a településnek.
Márkus-lépcső
A Török, ma Márkus-lépcső névre keresztelt grádics az Anna (Ranolder) térről a Sziklay János utcát érintő felvezető, az úgynevezett „Töröklépcső”, a Vár egykori „Öregkapujá”-hoz. Építése összefügg a középkori Piacdomb (ma Óváros tér) kialakulásával. Annak pereme mintegy meredek domboldal ereszkedett le a mai Jókai utca vonalát évszázadokkal ezelőtt képezett „Hosszúvölgy”-be, a középkori Veszprém vízgyűjtőjébe, mely a Séd felé lejtett. A török korban még megvolt a mély árok. A Tűztorony előtt húzódott, összekötve félkörívesen a Buhim mélységét a Jókai utcával.
Ostromlépcső – Veszprémi lépcsők 2.
Ha az Óváros tárról a Buhim-völgybe (a Vár keleti lábához) szeretnénk leereszkedni, akkor az Ostromlőpcső grádicsait kell igénybe vennünk. A török kor, majd a völgybe telepített huszárlaktanya emlékét őrzi a lépcső elnevezése.
Úrkúti malom, ma Nivegy-völgyi Borok Háza
Középkori malomépület a püspöki palota alatti patak északi oldalán ma romantikus boros-kisvendéglő a veszprémi vár tövében a “Szerelem szigetén”. Az ún. Úrkúti-malom a Séd melletti víznyerő helyről, a Vár keleti lábánál ma is meglévő Úrkútból vízi erő segítségével látta el a veszprémi vár lakosságát az 1760-as évektől közel 150 évig tiszta ivóvízzel. Az elmés emelőszerkezetet Tumler György deszkametsző molnár tervezte és fia a később vízügyi mérnökként dolgozó Tumler Henrik épített meg.
A malom épületében működő Nivegy-völgyi Borok Háza különleges helyi ételekkel várja vendégeit. Házi kosztjának különlegességei a dödölle, csülkös, káposztás bableves. Magyarországon feltehetően itt kínálják a legtöbb, közel húszféle tócsnit: tüzes tócsnit; spenótost és fokhagymást (amit itt Anti-csóknak neveznek); lapotykát, lapcsánkát, cicegét, recsegét, hremzlit, macokot és prószát. Megkóstolhatók hozzájuk a Nivegy-völgyi családi pincészetek borai.
Káptalani vagy Miklós-malom, ma Fricska
Az egykori klasszicista stílusú káptalani malom itáliai hangulatot idéző épülete kedves színfoltot jelent az egykori Szent Katalin-szeg nevű városrészben. A gabonát szállító kocsikat fogadó tornáca és timpanonnal díszített homlokzata ritka építészeti megoldás.
Az egykori középkori malomépületben 2013-ban az első balatoni újhullámos helyek között nyitott meg a várdomb tövében a Fricska, kultúrkocsma jellegű közösségi térként. Ma a Séd patak partján, a vár lábánál, festői környezetben a lazulni vágyók paradicsoma. A bisztró konyhafőnöke fricskát visz a hagyományos magyar ételekbe. 2017-ben elnyerte Magyarország Leghangulatosabb Terasza címet. 2020-ban Családbarát Hely védjegyet kapták meg.
A veszprémi vár
A veszprémi vár a város szimbóluma, kiemelt fontosságú szakrális hely, a történelmi idők találkozási pontja, egyházi központ, püspöki és érseki székhely, a magyar királynék koronázási helye, a szellemi élet és a művészet fellegvára, a sziklára épült történelem: a veszprémi vár.
Ménkűfogós ház, Cholnoky Viktor és Jenő szülőháza
Ménkűfogós háznak nevezték a veszprémiek a Kossuth utca 7. szám alatti egyemeletes, bádogtetős épületet, amely arányos, klasszicista formájával az utca egyik legszebb lakóépülete. Ez a ház több jelentős veszprémi tudós s művész kibocsátó fészke volt, többek között Simonyi (Steiner) Zsigmond (Veszprém, 1853.01.01. – Budapest, 1919.11.22.) egyetemi tanár, nyelvtudós, az MTA tagja; Cholnoky Viktor (Veszprém, 1868.12.23. – Budapest, 1912.06.05.) író, újságíró, műfordító és testvére Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870.07.23. – Budapest, 1950.07.05.) földrajztudós, író, egyetemi tanár, az MTA tagja.
A püspök orvosa, Csolnoky Ferenc, kórházigazgató háza
A Kecskehegyet délről a Toborzó utca határolja, amely az Anna (ma Ranolder) térről délnyugatra visz fel a Belső-Püspökkert északnyugati szögletéhez. Az utca háztulajdonosai az 19. század végéig többségében a veszprémi püspökséghez kötődő személyek vagy alkalmazottak voltak. A püspöki jószágkormányzóság, majd az irgalmasok Ranolder Intézete mellett (ma 11-13. szám) a 19. század közepén Szente Jakab gyógyszerész lakott, akinek felesége Kopácsy Terézia a püspök rokonságához tartozott. Később ebben a házban élt ifj. Cholnoky Ferenc kórházigazgató, Hornig Károly püspök és a kanonokok orvosa. A Cholnoky család nagy családi találkozóinak, összejövetelek színtere volt ez a gyönyörű, tágas udvarú ház, az irgalmas nővérek Ranolder Intézetének kertszomszédjában.
Cholnoky László ügyvéd háza
A Jeruzsálemhegy déli lejtőjén, a Kecskehegyen lakott egymással szinte karnyújtásnyi távolságra az orvos nagyapa id. Cholnoky Ferenc és három gyermeke az elsőszülött fiú László, Cholnoky Jenő apja, a tehetséges ügyvéd. Tőle alig pár száz méterre északra lánytestvére Ilona, Berky Károly törvényszéki bíró felesége és tőle délre a fiatalabb öccse Ferenc, a később kórházigazgató, Hornig püspök orvosa. Sajátos táji és építészeti együttes volt ez a háromszögletű területét, amelyet a Toborzó, Bem és Dózsa György utca határol. Nagy szintkülönbség (közel 20 méter) van a terület Dózsa György utcai felső platója és az Anna térre lefutó alsó része között. A völgybe nyúló háromszögében napjainkig megőrződtek a középkori „váralja” szűk utcácskái, ahol az épületek elhelyezkedése nélkülözi a szabályosságot, gyakran csak a belső közökön keresztül közelíthetőek meg a házak. A látszólagos rendezetlenség azonban sajátos, környezetre érzékeny belső logikát mutat. Az épületek helykiválasztását leginkább a környezeti-domborzati adottságok határozták meg. A meredek utcák által közrezárt területen majd minden háznak volt belső kertje, ahol a márga és lősz-talajnak köszönhetően a Jeruzsálemhegyen megszokottnál dúsabban nőtt a növényzet. Öreg tiszafák és cserek éltek itt a gyümölcsfákkal és kisebb veteményesekkel életközösségben. A zárt házsorok mögött egymáshoz kapcsolódó nyitott, átjárható, belső teraszos kertek tették különlegessé ezt a területet.
Tethys-Veszprém, a kavicsfogú álteknős nyomában (tanösvény)
A veszprémi kavicsfogú álteknős nyomában kialakított tanösvény állomásain megismerkedhetünk Veszprém nevezetes ősállatának, a Laczkó Dezső által itt talált Placochelys placodonta történetével, az egykori kőbányával és a környék egyedülálló geológiai és természeti szépségeivel.
Északról a Bakony hegyei, délről a Balaton partja szegélyezi a Séd patak menti dombokra épült várost, melynek kesze-kusza, szűk utcái, hangulatos kis terei, árnyas parkjai és középkori kolostorromjai romantikus hangulatot kölcsönöznek a településnek.
A szájhagyomány szerint a város Géza fejedelem, majd fia, I. István király és felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt. Püspökséget alapítottak, támogatásukkal épült a Szent Mihály Székesegyház és a veszprémvölgyi apácakolostor – ahol a legenda szerint – az a miseruha készült, amely a magyar királyok koronázási palástja lett. A mindenkori veszprémi püspök kiváltsága lett a magyar királynék koronázási joga – innen ered a „királynék városa” elnevezés.
A település a térség életének motorja: élénk egyházi, szellemi, idegenforgalmi, kulturális és gazdasági központ. Veszprém egyetemváros: a Pannon Egyetem a régió fontos kutató-fejlesztő és tudásközpontja. De a királynék városa a művészet és a fesztiválok városa is: számos országosan ismert és jelentős program forrt össze a város nevével, mint a VeszprémFest, az Utcazene vagy az Auer Fesztivál.
Veszprém kulturális lehetőségek széles tárházát nyújtja a kortárs képzőművészeti, egyházi és helytörténeti gyűjteményeivel, és jelentős turisztikai vonzerőt jelent a Veszprémi Állatkert is. A város kiemelt együttesei, kórusai és táncegyüttesei egész éven át színvonalas programokat kínálnak, de Veszprém sportéletének is számos szereplője van, a legismertebb a Telekom Veszprém kézilabdacsapata, amely a nemzetközi élmezőny és a magyar élsport törhetetlen képviselője.
Veszprém a Bakony és a Balaton találkozásánál összekötő kapocsként húzóereje a régió fejlődésének.
Adatok a városról
- Régió: Veszprém megye
- Elhelyezkedés: 47.09296°É 17.91377°K
- Honlap: veszprem.hu
