Szent Imre templom

A templom a 17. század elején, 1615–18 között épült reneszánsz stílusban, de a kápolna és a sekrestye később, 1671-ben készült barokk stílusban. A város Walent Marx osztrák építőmestert bízta meg a munkálatokkal, de mivel Marx önkényes változtatásokat végzett az eredeti tervekhez képest, 1640-ben végül egy bécsi építőmester fejezte be az építkezést. Eredetileg a helyi protestáns felekezet használta, de a rekatolizáció során, 1673-ban elfoglalták a katolikusok, és ettől kezdve ők használták. Két évszázadon keresztül, a Jézus Szíve-templom megépítéséig, 1894-ig plébániatemplomként működött. A Jézus Szíve-templomra azért volt szükség, mert a helyi katolikus közösség kinőtte a Szent Imre templomot, a misék idején a hívek az utcán álltak, mert nem fértek el az épületben.
A főkapu felett áll Szent Imre 1722-ben készült szobra, a Szent Imre motívum a templom belsejében is megjelenik a barokk főoltáron, amelyet ifjabb Dorfmeister István alkotása díszít. A mester Imre herceget magyar főnemesi ruhában ábrázolta. A templom a 17. század végétől a reformkorig temetkezési helyként is funkcionált a helyi polgárság számára.