Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (egykori zsinagóga)

A zalaegerszegi zsinagóga építését Stern József tervei alapján Morandini Tamás építőmester irányításával 1903 áprilisában kezdték meg, a felavatási ünnepséget pedig 1904 szeptemberében tartották. A román és keleti stíluselemeket ötvöző zsinagóga az 1920-as években a város egyik legjelentősebb épülete volt, két tornya messze kiemelkedett a századelejei városképből. Az épületet fénykorában az eklektikus zsinagógaépítészet szép példájaként emlegették: odabent 226 férfi és a karzaton 152 nő számára alakítottak ki ülőhelyet; belsejét színes festések, stukkók díszítették. (Elkészülte előtt a hívek az Arany Bárány Hotel melletti egykori izraelita imaházba jártak – ez az épület ma már nem létezik, a német katonák a II. világháború utolsó évében felgyújtották.)
A II. világháború alatt az egerszegi és környékbeli zsidó lakosság döntő többsége a koncentrációs táborokban meghalt. A zsinagóga vallási funkciója a világháborút követően megszűnt: sokáig raktárnak használták. A teljesen leromlott épületet Zalaegerszeg Város Tanácsa 1960-ban a Magyar Izraeliták Országos Szövetségétől megvásárolta és Pelényi Gyula helyi építész tervei alapján a felújítást elvégeztette. A felújított zsinagóga 1983 szeptemberében nyílt meg a város lakossága számára mint Városi Hangverseny- és Kiállítóterem.
Az intézmény egyik ékessége az 1987-ben elkészült hárommanuálos, 28 regiszteres orgona, melybe 2.107 darab sípot építettek be; ezek elkészítéséhez 1.800 kilogramm ónt használtak fel. A legnagyobb, 6 méter hosszú sípok a homlokzaton találhatók, a legkisebbek pedig 5 milliméteresek.
Az egykori zsinagóga emeletén 2014-ben kapott helyett A zalaegerszegi zsidóság emlékezete című állandó tárlat. Itt az érdeklődők a városi zsidóság múltját bemutató virtuális összeállítást, a Magyar Zsidó Múzeum és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség tulajdonát képező kegytárgyakat, valamint jelentősebb lakó- és középületek fotóival illusztrált padlótérképet láthatnak.
Nevezetességek a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem közelében: Gábor Miklós színművész szülőháza az Ady utca 9. szám alatt, Dísz tér, Tulipános szökőkút, Csipkeházak, Európa tér, Kvártélyház, késő szecessziós stílusú postapalota, Hagymasisakos Ispita épülete, egykori takarékpénztári épületek a Kossuth és Széchenyi terek kereszteződésénél.