Hercegi vár- uradalmi tiszttartói ház és vendégfogadó (a későbbi Korona Szálló)
Hercegi vár”- uradalmi tiszttartói ház és vendégfogadó, a későbbi Korona Szálló
Hercegi vár”- uradalmi tiszttartói ház és vendégfogadó, a későbbi Korona Szálló
Első Magyar Általános Biztosító Palotája, Csengery u. 2. (Fő út – Csengery u. sarkán) Az eklektikus és szecessziós jegyeket mutató épületet az 1857-ben Nagykanizsán ügynökséget létrehozó Első Magyar Általános Biztosító Társaság építtette székháznak és bérpalotának az 1913–14-es évben.
A Fenyves Malom (volt Budai-Pozsgay malom) Veszprém egyetlen, nem középkori eredetű vízimalma, melynek malomszerkezetei az elmúlt évszázad történelmi viharait, tulajdonos-, és funkció-váltásait is túlélték
A Török, ma Márkus-lépcső névre keresztelt grádics az Anna (Ranolder) térről a Sziklay János utcát érintő felvezető, az úgynevezett "Töröklépcső", a Vár egykori "Öregkapujá"-hoz. Építése összefügg a középkori Piacdomb (ma Óváros tér) kialakulásával. Annak pereme mintegy meredek domboldal ereszkedett le a mai Jókai utca vonalát évszázadokkal ezelőtt képezett "Hosszúvölgy"-be, a középkori Veszprém vízgyűjtőjébe, mely a Séd felé lejtett. A török korban még megvolt a mély árok. A Tűztorony előtt húzódott, összekötve félkörívesen a Buhim mélységét a Jókai utcával.
Ha az Óváros tárról a Buhim-völgybe (a Vár keleti lábához) szeretnénk leereszkedni, akkor az Ostromlőpcső grádicsait kell igénybe vennünk. A török kor, majd a völgybe telepített huszárlaktanya emlékét őrzi a lépcső elnevezése.
A volt városi piactér, ma Óváros térről vezet le két lépcsőpár, a Buhim utcába levezető „Sörházlépcső” és a vele közvetlenül átellenben levő ellenpárja, a Horgos utcából felvezető „Francsics-lépcső”. A lépcsőnek nevet adó Sörházban vendéglő és bálterem, a veszprémiek egyik kedvenc mulatóhelye működött sörfőzdével és szikvízüzemmel.
A veszprémi Francsics-lépcső a Horgos utcából vezet fel az egykori Piactérre, a mai Óváros térre. Nevét Francsics Károly borbélymesterről kapta, aki egy időben erre közlekedett munkahelye, a Francsics-ház földszintjén működő borbélyüzlet és szerelmének Horgos utcában lévő lakhelye között.
A nagy zsinagóga közelében állt az 1840-ben, klasszicista stílusban emelt földszintes épület. A Kis, vagy másnéven ortodox zsinagógát használta az izraeliták hagyományos vallását követő, úgynevezett ortodox zsidó közösség, valamint a téli időszakban itt tartotta szertartásait a neológ zsidó közösség is, ezért „téli zsinagógának” is nevezték.
Aranyos-völgy a Séd völgyében, a várostól, a Vártól északi irányban húzódó fás, bokros terület az Aranyos-völgy, amely az Aranyos-forrásról kapta a nevét. A Vár alatti folytatása a Buhim-völgy. 1864-ben Dunst Ferenc polgármester így írt róla: „egy kis, de gyönyörű völgy, tiszta, bő és jó vizű forrásokkal, amelyekben apró, aranyként ragyogó halak vannak, amelytől a völgy nevét nyerte, ezen vizek télen melegek, – keleti oldalán meglátszik az út, amit a törökök az ágyuk leszállítása végett vágtak”. A völgy Jutas felőli részén, a folyó bal oldalán a sziklából ömlő karsztvíz minősége kiváló, aranyos, állítólag rádiumos. A keleti oldalon lévő fenyves erdő a 20. sz. elején a veszprémiek kedvenc kirándulóhelye volt, a forrásoknál enyhíthették szomjukat az idelátogatók.. Ma a legszebb kilátás az Aranyos-völgyre a mellette megépült Jutas Vitéz Kilátóból nyílik.
A húszemeletes ikonként magasodik Veszprém belvárosában, jelezve mindenkinek: a szocialista városépítészeti elképzelések teljes sikerrel változtatták meg a belváros arculatát. Márton István és Mészáros Imre építészmérnökök (a Lakóterv munkatársai) olyan belvárost álmodtak meg, ahol a dolgozó családok kis lakásukból kilépve minden igényüket kielégíthették. A toronyház uralja a város látképét, szinte eltörpül mellette a történelmi múltat jelképező evangélikus templom. Ugyanakkor építése az ún. SKARNE veszprémi szabadalom volt, amelynek segítségével előregyártott vasbeton keretelemekből rakták össze „bombabiztosan” az épületet. A fiatal építészek napjainkban egyedülálló lehetőséget látnak abban, hogy környezetbarát anyagokkal felújítva az öko-szemlélet hangsúlyos hirdetőjévé váljon.