A plébániatemplom története

Keszthely legrégebbi épülete a gótikus stílusban, a 14. század végén épült plébániatemplom, amelyet a Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltek fel.

Építtetője Lackfy István nádor volt, akit az 1397-ben bekövetkező kivégzését követően a templomban temettek el, márvány sírköve a szentély falában található. A nádor hívott ferences szerzeteseket is a városba.

A mohácsi vészt követő időszakban erőddé alakították a templomot. A támadásokat többször sikerült kivédeni, azonban ez időtájban a katonák egyre inkább kiszorították templomukból a szerzeteseket, akik csak 1723-ban tértek vissza. 1799-ben a „fő téri” templom lett Keszthely plébániatemploma.

ÉrdekességMég többet szeretnél tudni Keszthely múltjáról? Akkor a KESZTHELYI TÖRTÉNETEK című könyvet neked írták, szerezd be a sétáló utcai Tourinform irodában!

Magyarország legnagyobb felületű gótikus freskói

A templomban találhatók Magyarország legnagyobb felületű gótikus freskói, amelyeket 1974-ben, villanyszerelési munkálatok közben fedeztek fel. A freskók érdekessége, hogy a szenteken kívül hétköznapi embereket is ábrázolnak.

ÉrdekességA templom üvegablakainak elkészítésére 1896-ban az akkori apát-plébános Róth Miksát kérte fel, aki olyan neves épületeken dolgozott, mint az Országház, de például a távoli Mexikóvárosban is nyomot hagyott munkássága. A Fő téri templomban készített ablakai a mai napig eredeti állapotában láthatók, néhányat kivéve, amelyek megsínylették a második világháború bombatámadásait.

A templom tornya

Az épület neogót stílusú tornya meglehetősen elüt az épület többi részétől, ugyanis ezt később, Festetics Tasziló kezdeményezésére építették hozzá, egészen addig egy fatornyocska állt a helyén. Az új toronyba az eredeti, 14. századi rózsaablakot építették be.

A templom környezete

Ha a templomot kívül-belül megcsodáltuk, ne felejtsünk el egy rövid kitérőt tenni a mögötte található Várkertben, amely amellett, hogy csodálatos, sok érdekesség köthető hozzá.