Tatai zsidóság
Tata város zsidó lakosságának emlékezete, épített és szellemi öröksége.
Tata város zsidó lakosságának emlékezete, épített és szellemi öröksége.
A zalaegerszegi református templom ódon, mégis erős épület; már első ránézésre is az örök isteni állandóság üzenete sugárzik belőle. Mindemellett családias, és amiről talán kevesebben tudnak: a korát megelőzve multifunkcionális ház. A templombelső igazán meghitt, néhány család helyéül szolgál mindössze; a Kálvin Terem és az alagsori helyiségek pedig szintén kisebb színterei a közösségi életnek.
Tata területén a vízi erővel működtetett feldolgozó gépek nagy múltra tekintenek visz-sza, ezek közül még ma is 17 vízimalom épülete gyakorol jelentős hatást a város épí-tészeti arculatára.
Botfa nevét a megsárgult dokumentumok 1386 óta őrzik (akkor még „Bathfalwa” alakban írták), a középkorban a csatári apátság birtokának számított. A botfai uradalom birtokosa hosszú évszázadokon át az Erdődy család volt, ők építették 1750 táján a kastélyt, igaz akkoriban még csak földszintes barokk stílusú épületet képzeltek el – körülötte alakították ki korabeli angol minta alapján a mai kastélypark alapjául szolgáló ligetet („Ánglis”).
A 18. században alapított tatai zsidó temető, illetve az ott található, a helyi zsidó közösséggel kapcsolatos emlékek.
A szabaduló szoba játék kerettörténetének helyszíne a Festetics kastély, időpontja a második világháború utolsó napjai, hetei.
Városunk szülötte Goldmark Károly zeneszerző (1830–1915), aki kora gyermekéveit itt töltötte.
Festetics (II.) György nevéhez fűződik Keszthely nevezetes irodalmi ünnepe, a Helikon Ünnepségek.
Az egykori sörházat Festetics I. György építtette, melyet bérelt majd megvásárolt a Reischl-család, akik Keszthely legjelentősebb ipari üzemévé fejlesztették.
A Szent István Egyetem Georgikon Karának kezelésében álló területen található Szendrey Júlia szülőháza.