A püspök orvosa, Csolnoky Ferenc, kórházigazgató háza

A Kecskehegyet délről a Toborzó utca határolja, amely az Anna (ma Ranolder) térről délnyugatra visz fel a Belső-Püspökkert északnyugati szögletéhez. Az utca háztulajdonosai az 19. század végéig többségében a veszprémi püspökséghez kötődő személyek vagy alkalmazottak voltak. A püspöki jószágkormányzóság, majd az irgalmasok Ranolder Intézete mellett (ma 11-13. szám) a 19. század közepén Szente Jakab gyógyszerész lakott, akinek felesége Kopácsy Terézia a püspök rokonságához tartozott. Később ebben a házban élt ifj. Cholnoky Ferenc kórházigazgató, Hornig Károly püspök és a kanonokok orvosa. A Cholnoky család nagy családi találkozóinak, összejövetelek színtere volt ez a gyönyörű, tágas udvarú ház, az irgalmas nővérek Ranolder Intézetének kertszomszédjában.

Continue ReadingA püspök orvosa, Csolnoky Ferenc, kórházigazgató háza

Cholnoky László ügyvéd háza

A Jeruzsálemhegy déli lejtőjén, a Kecskehegyen lakott egymással szinte karnyújtásnyi távolságra az orvos nagyapa id. Cholnoky Ferenc és három gyermeke az elsőszülött fiú László, Cholnoky Jenő apja, a tehetséges ügyvéd. Tőle alig pár száz méterre északra lánytestvére Ilona, Berky Károly törvényszéki bíró felesége és tőle délre a fiatalabb öccse Ferenc, a később kórházigazgató, Hornig püspök orvosa. Sajátos táji és építészeti együttes volt ez a háromszögletű területét, amelyet a Toborzó, Bem és Dózsa György utca határol. Nagy szintkülönbség (közel 20 méter) van a terület Dózsa György utcai felső platója és az Anna térre lefutó alsó része között. A völgybe nyúló háromszögében napjainkig megőrződtek a középkori „váralja” szűk utcácskái, ahol az épületek elhelyezkedése nélkülözi a szabályosságot, gyakran csak a belső közökön keresztül közelíthetőek meg a házak. A látszólagos rendezetlenség azonban sajátos, környezetre érzékeny belső logikát mutat. Az épületek helykiválasztását leginkább a környezeti-domborzati adottságok határozták meg. A meredek utcák által közrezárt területen majd minden háznak volt belső kertje, ahol a márga és lősz-talajnak köszönhetően a Jeruzsálemhegyen megszokottnál dúsabban nőtt a növényzet. Öreg tiszafák és cserek éltek itt a gyümölcsfákkal és kisebb veteményesekkel életközösségben. A zárt házsorok mögött egymáshoz kapcsolódó nyitott, átjárható, belső teraszos kertek tették különlegessé ezt a területet.

Continue ReadingCholnoky László ügyvéd háza

Keresztury Ház

A zalaegerszegi Keresztury Ház sajátos átmenetet képez a múzeum és az alkotóház között. Aki Keresztury Dezső élete, munkássága iránt érdeklődik, ugyanúgy számos információt talál, mint aki a magyar és a világirodalom rejtélyeibe szeretne belemerülni. Jelenleg 7.910 könyv, több folyóirat, diafilm és videofelvétel őrzi a neves irodalmár, akadémikus emlékét, aki értékes bútorai egy részét is a városnak adományozta.

Continue ReadingKeresztury Ház

Szent Katalin-kolostor, Margit-romok

A domonkosok 1239-ben alapított Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdája és temploma fontos emléke Veszprémnek és az országnak egyaránt. Ebben a kolostorban élt 10 éves koráig IV. Béla király leánya Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott árpádházi királylány azután a Nyulak Szigetén újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét. A Szent Katalin-kolostorhoz köthető több középkori magyar nyelvemlékünk, többek között a zárda apácái által másolt Lányi-Kódex (1519), amit a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készítettek és a Ráski Lea által az 1510-es években ízes magyar nyelven írt Margit-legenda, ami Margit 1271-ben megindult szenttéavatási perének anyagát foglalja össze.

Continue ReadingSzent Katalin-kolostor, Margit-romok