Ménkűfogós ház, Cholnoky Viktor és Jenő szülőháza

Ménkűfogós háznak nevezték a veszprémiek a Kossuth utca 7. szám alatti egyemeletes, bádogtetős épületet, amely arányos, klasszicista formájával az utca egyik legszebb lakóépülete. Ez a ház több jelentős veszprémi tudós s művész kibocsátó fészke volt, többek között Simonyi (Steiner) Zsigmond (Veszprém, 1853.01.01. - Budapest, 1919.11.22.) egyetemi tanár, nyelvtudós, az MTA tagja; Cholnoky Viktor (Veszprém, 1868.12.23. - Budapest, 1912.06.05.) író, újságíró, műfordító és testvére Cholnoky Jenő (Veszprém, 1870.07.23. - Budapest, 1950.07.05.) földrajztudós, író, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Continue ReadingMénkűfogós ház, Cholnoky Viktor és Jenő szülőháza

A püspök orvosa, Csolnoky Ferenc, kórházigazgató háza

A Kecskehegyet délről a Toborzó utca határolja, amely az Anna (ma Ranolder) térről délnyugatra visz fel a Belső-Püspökkert északnyugati szögletéhez. Az utca háztulajdonosai az 19. század végéig többségében a veszprémi püspökséghez kötődő személyek vagy alkalmazottak voltak. A püspöki jószágkormányzóság, majd az irgalmasok Ranolder Intézete mellett (ma 11-13. szám) a 19. század közepén Szente Jakab gyógyszerész lakott, akinek felesége Kopácsy Terézia a püspök rokonságához tartozott. Később ebben a házban élt ifj. Cholnoky Ferenc kórházigazgató, Hornig Károly püspök és a kanonokok orvosa. A Cholnoky család nagy családi találkozóinak, összejövetelek színtere volt ez a gyönyörű, tágas udvarú ház, az irgalmas nővérek Ranolder Intézetének kertszomszédjában.

Continue ReadingA püspök orvosa, Csolnoky Ferenc, kórházigazgató háza

Keresztury Ház

A zalaegerszegi Keresztury Ház sajátos átmenetet képez a múzeum és az alkotóház között. Aki Keresztury Dezső élete, munkássága iránt érdeklődik, ugyanúgy számos információt talál, mint aki a magyar és a világirodalom rejtélyeibe szeretne belemerülni. Jelenleg 7.910 könyv, több folyóirat, diafilm és videofelvétel őrzi a neves irodalmár, akadémikus emlékét, aki értékes bútorai egy részét is a városnak adományozta.

Continue ReadingKeresztury Ház

Szent Katalin-kolostor, Margit-romok

A domonkosok 1239-ben alapított Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdája és temploma fontos emléke Veszprémnek és az országnak egyaránt. Ebben a kolostorban élt 10 éves koráig IV. Béla király leánya Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott árpádházi királylány azután a Nyulak Szigetén újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét. A Szent Katalin-kolostorhoz köthető több középkori magyar nyelvemlékünk, többek között a zárda apácái által másolt Lányi-Kódex (1519), amit a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készítettek és a Ráski Lea által az 1510-es években ízes magyar nyelven írt Margit-legenda, ami Margit 1271-ben megindult szenttéavatási perének anyagát foglalja össze.

Continue ReadingSzent Katalin-kolostor, Margit-romok