Torkos-ház, középkori eredetű lakóház, a 18. században barokk stílusban építették át. Nevét a költő, tanár és műfordító Torkos Lászlóról kapta, aki 1839-ben itt születtet, és gyermekkorát is itt töltötte, itt járt iskolába, majd bekapcsolódott a hazai irodalmi életbe. Az élete végén szülővárosa felfedezte híres szülöttét, díszpolgárrá avatták.
A kőszegi belváros legfontosabb utcája, amelyen nemes családok építették fel városi palotáikat. Nevét a millennium idején a város helytörténészéről, Chernel Kálmánról kapta
1774-ben épült a barokk lakóház, az építészeti stílust a Felvidéken is használták, Sopronban és Pápán is található hasonló-stílusú épület. A szomszédos Alsókapu torony, az ún. tornyosok zenészeinek vezetője, Bittner Jakab építette, a meglévő mészárszék fölé emelt egy szintet, ezután az épület bálházként működött, ahol táncmulatságokat, lakodalmakat tartottak. Bittner halála után a házat a felesége örökölte. A 19. században itt élt a városi sebész, majd Szlávik József őrnagy, 1922 és 1952 között Pákh Albert orvos alezredes birtokában volt az épület. 1959-ben, majd 1970-71-ben helyreállították, ezután ide költözött Kőszeg város Levéltára, amely jelentős feudalizmus kori iratanyagot őriz.
Sgraffitós-ház a 16. században épült reneszánsz stílusban, híres felirata, amely idézet Pál apostól Rómabeliekhez írt leveléből, az 1660-as években került a homlokzatra. Több felújítást végeztek az épületen, a restaurálás során előkerült egy 17. századból származó falfreskó, amely Lázár és a gazdag ember vacsoráját jeleníti meg. Az épület jelenleg a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete könyvtára és kutatóhelye.
A kút 1766-ban készült egy korábbi kút helyén copf stílusban, 1818-24 között klasszicista stílusban építették át. A Hangzó Városkút az iASK Collegium Sonorum zenei műhelyében kifejlesztett „Hangzó Város” kreatív kisvárosi zenei fejlesztő program első megvalósuló műtárgya: egy mechanikus zenegép a város történelmi főterén.
A veszprémvölgyi görög apácák kolostorának romja Veszprém legrégebbi ismert épületegyüttese. A kolostort, Magyarország egyik legkorábbi női zárdáját az első ezredforduló táján (1018-ban) Szent István alapította fia, Szent Imre királyfi bizánci felesége kíséretében érkező bazilissza (görög ortodox) apácák számára. A hagyomány szerint itt készült az a miseruha 1031-ben, amelyet később a magyar koronázási palásttá alakítottak át és a legutolsó koronázásig folyamatosan használtak.
Városunk szülötte Goldmark Károly zeneszerző (1830–1915), aki kora gyermekéveit itt töltötte.
Az egykori sörházat Festetics I. György építtette, melyet bérelt majd megvásárolt a Reischl-család, akik Keszthely legjelentősebb ipari üzemévé fejlesztették.
A veszprémi vár a város szimbóluma, kiemelt fontosságú szakrális hely, a történelmi idők találkozási pontja, egyházi központ, püspöki és érseki székhely, a magyar királynék koronázási helye, a szellemi élet és a művészet fellegvára, a sziklára épült történelem: a veszprémi vár.
