Old House
A Kőszeget körül ölelő hegység egyik legmagasabb pontján áll az Óház-kilátó, melynek helyén az Árpád-kor óta erősség állt.
A Kőszeget körül ölelő hegység egyik legmagasabb pontján áll az Óház-kilátó, melynek helyén az Árpád-kor óta erősség állt.
A kőszegi Szőlő Jövésnek szokása egy sok évszázados hagyomány, melyet minden évben Szent György napon, április 24-én tartanak.
Torkos-ház, középkori eredetű lakóház, a 18. században barokk stílusban építették át. Nevét a költő, tanár és műfordító Torkos Lászlóról kapta, aki 1839-ben itt születtet, és gyermekkorát is itt töltötte, itt járt iskolába, majd bekapcsolódott a hazai irodalmi életbe. Az élete végén szülővárosa felfedezte híres szülöttét, díszpolgárrá avatták.
A kőszegi városháza legrégebbi szárnya a 15. században már állt, a többször bővített épület még mai is hivatalként működik, ezzel az ország legrégibb ilyen funkciót ellátó épülete.
A kút 1766-ban készült egy korábbi kút helyén copf stílusban, 1818-24 között klasszicista stílusban építették át. A Hangzó Városkút az iASK Collegium Sonorum zenei műhelyében kifejlesztett „Hangzó Város” kreatív kisvárosi zenei fejlesztő program első megvalósuló műtárgya: egy mechanikus zenegép a város történelmi főterén.
A legátfogóbb balatoni gyűjtemény élményközpontú és interaktív tárlattal mindenről, ami Balaton: természet, élővilág, történelem, néprajz, fürdőkultúra, hajózás.
A zsinagóga 1856-ban épült romantikus stílusban. A kőszegi zsidó hitközség 1859-ben vette használatba.
Ambrózy-ház az egyik legrégibb, középkori eredetű belvárosi lakóépület, feltehetően több ház egyesítése eredményeként készült a 16. században, sgraffitós díszítése is ebből az időből származik. Az 1710-es tűzvész utáni években, amikor a városháza használhatatlan volt, itt ülésezett a városi tanács. Nevét Ambrózy Sámuel evangélikus kereskedőről és szenátorról kapta, a 18. század közepétől évtizedekig a Mecséry család birtokolta a házat.
A Bálház épületegyüttesének teljes kiépítésére 1795-benkerült sor barokk stílusban. Ekkor alakították tánc- és színházteremmé, illetve vendéglátóhellyé. A város kulturális életének jelentős része itt zajlott, zenei, színházi, majd a 20. században mozielőadásokat tartottak itt. Leghíresebb előadója Liszt Ferenc volt, aki 1846 szeptemberében koncertezett a Bálházban.
A kőszegi belváros legfontosabb utcája, amelyen nemes családok építették fel városi palotáikat. Nevét a millennium idején a város helytörténészéről, Chernel Kálmánról kapta