The Castle of Kőszeg
A kőszegi városi vár a 13. század közepe utáni évtizedekben épült városi vár, melynek jellegzetessége, hogy a városfal körbekeríti, így a várossal egy védelmi egységet alkot.
A kőszegi városi vár a 13. század közepe utáni évtizedekben épült városi vár, melynek jellegzetessége, hogy a városfal körbekeríti, így a várossal egy védelmi egységet alkot.
Kőszeg Magyarország egyetlen nyugati mintájú, szabályos alaprajzú városa, mely az úgynevezett burgstadt – várváros – kategóriába sorolható.
1808-ban a kőszegi ács céh a kőszegi Rajziskola tanárával új, nyomtatott mesterlevél mintát készíttetett, melynek fejlécére a várost ábrázoló rézmetszet került.
A kőszegi Jurisics tér az ország egyik legszebb tere. A középkori belváros központja, egykor vásártér. A fennmaradt 16-17. századi térkialakítás ma is szerves egységet alkot.
Sgraffitós-ház a 16. században épült reneszánsz stílusban, híres felirata, amely idézet Pál apostól Rómabeliekhez írt leveléből, az 1660-as években került a homlokzatra. Több felújítást végeztek az épületen, a restaurálás során előkerült egy 17. századból származó falfreskó, amely Lázár és a gazdag ember vacsoráját jeleníti meg. Az épület jelenleg a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete könyvtára és kutatóhelye.
A kőszegi belváros egyetlen szecessziós épülete. Szemző Sándor ügyvéd megbízásából készült az 1910-es évek végén, később Reményi Ferenc tulajdonában élt, aki haláláig használta. Reményi katonatisztként Kőszegre volnult, a katonai alreál is kolában is tanított, fiatal tisztként világkörüli útjára elkísérte Ferenc Ferdinánd trónörököst.
A zsinagóga 1856-ban épült romantikus stílusban. A kőszegi zsidó hitközség 1859-ben vette használatba.
A kőszegi belváros legfontosabb utcája, amelyen nemes családok építették fel városi palotáikat. Nevét a millennium idején a város helytörténészéről, Chernel Kálmánról kapta
Egyemeletes, barokk stílusú lakóház, 1700 körül épült, mint környezetében a legtöbb, Kőszeg arculatát ma is meghatározó épület. A város kiemelt, központi területén helyezkedik el, az északi és déli városrészt összekötő út mentén, a Szent Jakab és Szent Imre templomokkal, illetve a rendházzal szemben, kb. száz méter távolságra a városházától.
A város egyik legrégibb, középkori eredetű műemléke. A reformáció idején számos műkincs elpusztult a templomban, ma lis átható homlokzatát a 19. század elején építették át. Több híresség temetkezési helyéül szolgált itt nyugszik "Kőszeg hőse", Jurisics Miklós, és itt helyezték végső nyugalomra a murányi Vénuszt, a híres 17. századi szépasszonyt, Wesselényi Ferenc nádor özvegyét.