A második világháború idején az ellenállási mozgalom tagjaként mártíromságot szenvedett Kiss János kőszegi lakóháza. Kiss évtizedekig élt Kőszegen, tanított a katonai alreál iskolában, a városba vonult vissza nyugdíjazása után, és innét utazott Budapestre, hogy csatlakozzon a Bajcsy-Zsilinszky Endre által szervezett mozgalomhoz. Kőszegen helyezték végső nyugalomra.
A kőszegi belváros legfontosabb utcája, amelyen nemes családok építették fel városi palotáikat. Nevét a millennium idején a város helytörténészéről, Chernel Kálmánról kapta
Egyemeletes, barokk stílusú lakóház, 1700 körül épült, mint környezetében a legtöbb, Kőszeg arculatát ma is meghatározó épület. A város kiemelt, központi területén helyezkedik el, az északi és déli városrészt összekötő út mentén, a Szent Jakab és Szent Imre templomokkal, illetve a rendházzal szemben, kb. száz méter távolságra a városházától.
A kőszegi belváros egyetlen szecessziós épülete. Szemző Sándor ügyvéd megbízásából készült az 1910-es évek végén, később Reményi Ferenc tulajdonában élt, aki haláláig használta. Reményi katonatisztként Kőszegre volnult, a katonai alreál is kolában is tanított, fiatal tisztként világkörüli útjára elkísérte Ferenc Ferdinánd trónörököst.
Szvetics-Sigray-ház középkori eredetű. A 17. században reneszánsz, később barokk elemekkel díszítették. Az évszázadok során többször átépítették, 1964-ben a homlokzata újult meg, mostani megjelenése 1987-ben készült el. 1995-től az Európa Ház Egyesület működött az épületben, amely oktatás, nyári egyetemek, tudományos és kulturális programok szervezése mellett az európai kultúra és tudomány értékeinek közvetítésére, az európai integrációs folyamatok elősegítésére vállalkozott. 2014 óta a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete székhelye, ahol angol nyelvű oktatás és tudományos munka folyik.
Torkos-ház, középkori eredetű lakóház, a 18. században barokk stílusban építették át. Nevét a költő, tanár és műfordító Torkos Lászlóról kapta, aki 1839-ben itt születtet, és gyermekkorát is itt töltötte, itt járt iskolába, majd bekapcsolódott a hazai irodalmi életbe. Az élete végén szülővárosa felfedezte híres szülöttét, díszpolgárrá avatták.
A Török, ma Márkus-lépcső névre keresztelt grádics az Anna (Ranolder) térről a Sziklay János utcát érintő felvezető, az úgynevezett "Töröklépcső", a Vár egykori "Öregkapujá"-hoz. Építése összefügg a középkori Piacdomb (ma Óváros tér) kialakulásával. Annak pereme mintegy meredek domboldal ereszkedett le a mai Jókai utca vonalát évszázadokkal ezelőtt képezett "Hosszúvölgy"-be, a középkori Veszprém vízgyűjtőjébe, mely a Séd felé lejtett. A török korban még megvolt a mély árok. A Tűztorony előtt húzódott, összekötve félkörívesen a Buhim mélységét a Jókai utcával.
Ha az Óváros tárról a Buhim-völgybe (a Vár keleti lábához) szeretnénk leereszkedni, akkor az Ostromlőpcső grádicsait kell igénybe vennünk. A török kor, majd a völgybe telepített huszárlaktanya emlékét őrzi a lépcső elnevezése.
A volt városi piactér, ma Óváros térről vezet le két lépcsőpár, a Buhim utcába levezető „Sörházlépcső” és a vele közvetlenül átellenben levő ellenpárja, a Horgos utcából felvezető „Francsics-lépcső”. A lépcsőnek nevet adó Sörházban vendéglő és bálterem, a veszprémiek egyik kedvenc mulatóhelye működött sörfőzdével és szikvízüzemmel.
