Püspöki és káptalani kertek és pavilonok Veszprémben

Az egykori érseki pihenőkert, mai nevén História Kert a várhegy alján, annak keleti oldalán, a Séd patak partján terül el. A festői szépségű park északi oldalát az egykori püspöki pihenő felújított patinás épülete, nyugati oldalát a vár parapetszerűen a horizontra rajzolódó kontúrjai, míg délről a belváros, az Óváros tér barokk épületeinek látványa határolja. A Veszprém Fest szabadtéri színpada 2019-től az Érseki Palota rekonstrukciója miatt a História Kertben tartja meg nyári koncertjeit

Continue ReadingPüspöki és káptalani kertek és pavilonok Veszprémben

Dr. Magyary Zoltán munkássága Tata és a Tatai járás életében.

Magyary Zoltán Tatához kötődő munkásága többek között a Tatai mintajárás megte-remtésével, Tata és Tóváros testvértelepülések 1938-as egyesítésének elősegítésé-vel és a tatai múzeum alapjainak lefektetésével bontakozott ki.

Continue ReadingDr. Magyary Zoltán munkássága Tata és a Tatai járás életében.

Tethys-Veszprém, a kavicsfogú álteknős nyomában (tanösvény)

A veszprémi kavicsfogú álteknős nyomában kialakított tanösvény állomásain megismerkedhetünk Veszprém nevezetes ősállatának, a Laczkó Dezső által itt talált Placochelys placodonta történetével, az egykori kőbányával és a környék egyedülálló geológiai és természeti szépségeivel.

Continue ReadingTethys-Veszprém, a kavicsfogú álteknős nyomában (tanösvény)

Veszprém történelmi kertjei

Kevés olyan festői szép sziklavidék és a kertegyüttese van hazánkban, mint a Séd völgye Veszprémben. A patak 60–80 méter mély völgyet vágott a dolomit fennsíkba, s szeszélyes kanyarulatokkal keresi a kitörési pontot. Festői kanyarulatába, mintegy öblébe nyúlik bele délről északra a veszprémi Várhegy és folytatása, a Szent Benedek-hegy. A Várhegynél alkalmasabb helyet megerősített középkori város építésére nem lehetett volna találni. Ide épült tehát Veszprém vára s körülötte - először csak mély völgyében, majd a fennsíkot is meghódítva – a település.

Continue ReadingVeszprém történelmi kertjei

Szent Katalin-kolostor, Margit-romok

A domonkosok 1239-ben alapított Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdája és temploma fontos emléke Veszprémnek és az országnak egyaránt. Ebben a kolostorban élt 10 éves koráig IV. Béla király leánya Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott árpádházi királylány azután a Nyulak Szigetén újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét. A Szent Katalin-kolostorhoz köthető több középkori magyar nyelvemlékünk, többek között a zárda apácái által másolt Lányi-Kódex (1519), amit a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készítettek és a Ráski Lea által az 1510-es években ízes magyar nyelven írt Margit-legenda, ami Margit 1271-ben megindult szenttéavatási perének anyagát foglalja össze.

Continue ReadingSzent Katalin-kolostor, Margit-romok