A veszprémi kavicsfogú álteknős nyomában kialakított tanösvény állomásain megismerkedhetünk Veszprém nevezetes ősállatának, a Laczkó Dezső által itt talált Placochelys placodonta történetével, az egykori kőbányával és a környék egyedülálló geológiai és természeti szépségeivel.
Kevés olyan festői szép sziklavidék és a kertegyüttese van hazánkban, mint a Séd völgye Veszprémben. A patak 60–80 méter mély völgyet vágott a dolomit fennsíkba, s szeszélyes kanyarulatokkal keresi a kitörési pontot. Festői kanyarulatába, mintegy öblébe nyúlik bele délről északra a veszprémi Várhegy és folytatása, a Szent Benedek-hegy. A Várhegynél alkalmasabb helyet megerősített középkori város építésére nem lehetett volna találni. Ide épült tehát Veszprém vára s körülötte - először csak mély völgyében, majd a fennsíkot is meghódítva – a település.
A Belső-püspökkert kialakítását Padányi Bíró Mártonnak köszönhetjük, aki a 18. század közepén kitartó munkával és nagy ráfordítással pompás kertet hozott létre Veszprém déli részén. A kert egyik sajátossága, hogy szintje – mint ma is látható – az utca vonalánál mélyebben terült el. Az érdeklődő tekintetek elől elzárt kert eredetileg többféle igényt is kielégített. Nem csupán díszkertként, hanem zöldségfélék termesztésére és gyümölcsfák nevelésére is szolgált. Üvegházában egyéb egzotikus fás növények mellett narancs-, citrom- és banánfákat gondoztak. A 20. század elejére lépésről lépésre kinyílt a kert, befogadva az ország első vasbeton színházát és vele a tartalmas szórakozásra vágyó polgári közösséget, majd a kert másik végén az árva gyerekek ellátására és gondozására létrehozott gyermekmenhelyet, a későbbi gyermekkórházat. Területét kiszélesítették fás, ligetes sétánnyal, korcsolyapályával, majd itt kapott helyet az 1950-es években az egyetem campusa.
Az egykori érseki pihenőkert, mai nevén História Kert a várhegy alján, annak keleti oldalán, a Séd patak partján terül el. A festői szépségű park északi oldalát az egykori püspöki pihenő felújított patinás épülete, nyugati oldalát a vár parapetszerűen a horizontra rajzolódó kontúrjai, míg délről a belváros, az Óváros tér barokk épületeinek látványa határolja. A Veszprém Fest szabadtéri színpada 2019-től az Érseki Palota rekonstrukciója miatt a História Kertben tartja meg nyári koncertjeit
A domonkosok 1239-ben alapított Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdája és temploma fontos emléke Veszprémnek és az országnak egyaránt. Ebben a kolostorban élt 10 éves koráig IV. Béla király leánya Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott árpádházi királylány azután a Nyulak Szigetén újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét. A Szent Katalin-kolostorhoz köthető több középkori magyar nyelvemlékünk, többek között a zárda apácái által másolt Lányi-Kódex (1519), amit a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készítettek és a Ráski Lea által az 1510-es években ízes magyar nyelven írt Margit-legenda, ami Margit 1271-ben megindult szenttéavatási perének anyagát foglalja össze.
Chernel István (Kőszeg, 1865. május 31. – Kőszeg, 1922. február 21.) kiváló természettudósunk, a legnagyobb magyar ornitológus, a sízés hazai meghonosítója
A Küttel-család tagjai alapításától egészen az államosításig patikusként éltek, dolgoztak Kőszegen, a családi Fekete Szerecseny patikában.
A Thúry György Múzeum által őrzött képzőművészeti gyűjtemények
Gyűjtemények: a Thúry György Múzeum által őrzött perui régészeti anyag
A Festetics-család egykori otthona legszebben megmaradt főúri palotáinknak egyike. Főúri enteriőr kiállítás mutatja be a család korábbi életmódját.
