
Schweiger Antal képfaragó tatai munkássága
Schweiger Antal nevéhez a fajanszművészeten túl tatai működése során számos köztéri szobor is kötődik, melyek a mai napig meghatározó részei a városképnek.

Schweiger Antal nevéhez a fajanszművészeten túl tatai működése során számos köztéri szobor is kötődik, melyek a mai napig meghatározó részei a városképnek.

A Belső-püspökkert kialakítását Padányi Bíró Mártonnak köszönhetjük, aki a 18. század közepén kitartó munkával és nagy ráfordítással pompás kertet hozott létre Veszprém déli részén. A kert egyik sajátossága, hogy szintje – mint ma is látható – az utca vonalánál mélyebben terült el. Az érdeklődő tekintetek elől elzárt kert eredetileg többféle igényt is kielégített. Nem csupán díszkertként, hanem zöldségfélék termesztésére és gyümölcsfák nevelésére is szolgált. Üvegházában egyéb egzotikus fás növények mellett narancs-, citrom- és banánfákat gondoztak. A 20. század elejére lépésről lépésre kinyílt a kert, befogadva az ország első vasbeton színházát és vele a tartalmas szórakozásra vágyó polgári közösséget, majd a kert másik végén az árva gyerekek ellátására és gondozására létrehozott gyermekmenhelyet, a későbbi gyermekkórházat. Területét kiszélesítették fás, ligetes sétánnyal, korcsolyapályával, majd itt kapott helyet az 1950-es években az egyetem campusa.

A tatai Kossuth téren található a monumentális, egyhajós, kéttornyú, copf stílusban épült Szent Kereszt felmagasztalása templom.

Az egykori érseki pihenőkert, mai nevén História Kert a várhegy alján, annak keleti oldalán, a Séd patak partján terül el. A festői szépségű park északi oldalát az egykori püspöki pihenő felújított patinás épülete, nyugati oldalát a vár parapetszerűen a horizontra rajzolódó kontúrjai, míg délről a belváros, az Óváros tér barokk épületeinek látványa határolja. A Veszprém Fest szabadtéri színpada 2019-től az Érseki Palota rekonstrukciója miatt a História Kertben tartja meg nyári koncertjeit

A tatai fajanszmanufaktúra, majd kőedénygyár hosszú évtizedes működése során főként gyakorlati funkcióval rendelkező tárgyakat állított elő, a tárgyak kialakításában azonban az esztétikai funkció mindig meghatározó tényező maradt.

A Séd patak veszprémi szakaszán egykor 15 malom őrölte a gabonát (és a kávét), ebből 3 ma is működőképes. Híresek voltak a Séd vizét hasznosító hires iparok: a csapók, bőrösök, molnárok, kertészek.
Veszprémben híres fürdők is működtek: a káptalan gőzfürdője, a veszprémi zsidóság rituális fürdője, a Teleki-kert, a mai Villa Medici helyén, a Csermák-, Deák-, és Csomay-strand, az Óváros-téri gőzfürdő

A veszprémiek kedvenc fürdője a csodás kilátású Csomay-strand és uszoda volt, amely a gondtalan fürdőzés és úszás mellett a társasági élet egyik központja is volt. 1933 és 1968 között működött a város központjában, ma a Völgyikút Ház üzemel a helyén.

A kedvelt Teleky-kertben (Kittenberger Kálmán u. 11. ma Villa Medici) a kor stílusát követő, dór oszlopokkal díszített táncteremben, fél tucat fürdőszoba, két lakószoba, konyha várta a pihenni vágyó veszprémieket 1825-1868 között. Az egykori fürdő helyén ma a Villa Medici étterem és szálló várja a vendégeket.

Az Esterházy Ferenc gróf megbízásából a 18. század második felében létesített tatai angolkertet tartják számon Magyarország első tájképi kertjeként.

Esterházy Ferenc gróf az idegenforgalom és oktatás, míg feleség a város gazdasági életének fejlesztésében alkotott maradandót Tata két világháború közötti történetében.