
Az Esterházy grófi család tatai kastélya
A tatai Esterházy kastély Fellner Jakab építőmester tervei szerint épült fel, falai között a grófi család generációi élték mindennapi életüket és fogadtak számos diplomáciai vendéget.

A tatai Esterházy kastély Fellner Jakab építőmester tervei szerint épült fel, falai között a grófi család generációi élték mindennapi életüket és fogadtak számos diplomáciai vendéget.

A Fényes Tanösvény egy tizennyolc állomással rendelkező ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be az egykori Fényes fürdő területének természeti kincseit.

A tatai Kristály Imperial Hotel az ország legrégebben üzemelő, funkcióváltás nélkül 250 éve működő szállodája, mely fontos szerepet töltött be a közéletében, építészeti és kulturális értéke jelentős.

A középkori eredetű templom 18. század során kápolnává alakított szentélye festői környezetben, Tata városának gyönyörű panorámát nyújtó területén, a Kálvária-dombon helyezkedik el.

18. századi barokk templom, melyet a kapucinus szerzetesek használtak, illetve az épülethez csatlakozó szerzetesi rendház.

Magyary Zoltán Tatához kötődő munkásága többek között a Tatai mintajárás megte-remtésével, Tata és Tóváros testvértelepülések 1938-as egyesítésének elősegítésé-vel és a tatai múzeum alapjainak lefektetésével bontakozott ki.

A tatai Nepomucenus-malom épületében fennálló Német Nemzetiségi Múzeum feladata a hazánkban élő német nemzetiség tárgyi és szellemi kulturájának országos gyűjtése, feldolozása és bemutatása.

A veszprémi kavicsfogú álteknős nyomában kialakított tanösvény állomásain megismerkedhetünk Veszprém nevezetes ősállatának, a Laczkó Dezső által itt talált Placochelys placodonta történetével, az egykori kőbányával és a környék egyedülálló geológiai és természeti szépségeivel.

A 18. században Tatára érkező piarista szerzetesek rendháza több szakaszban épült fel, fennállása alatt szinte kizárólag oktatás folyt falai között.

Kevés olyan festői szép sziklavidék és a kertegyüttese van hazánkban, mint a Séd völgye Veszprémben. A patak 60–80 méter mély völgyet vágott a dolomit fennsíkba, s szeszélyes kanyarulatokkal keresi a kitörési pontot. Festői kanyarulatába, mintegy öblébe nyúlik bele délről északra a veszprémi Várhegy és folytatása, a Szent Benedek-hegy. A Várhegynél alkalmasabb helyet megerősített középkori város építésére nem lehetett volna találni. Ide épült tehát Veszprém vára s körülötte – először csak mély völgyében, majd a fennsíkot is meghódítva – a település.