
Kálvária (Szent Iván) kápolna
A középkori eredetű templom 18. század során kápolnává alakított szentélye festői környezetben, Tata városának gyönyörű panorámát nyújtó területén, a Kálvária-dombon helyezkedik el.
A középkori eredetű templom 18. század során kápolnává alakított szentélye festői környezetben, Tata városának gyönyörű panorámát nyújtó területén, a Kálvária-dombon helyezkedik el.
18. századi barokk templom, melyet a kapucinus szerzetesek használtak, illetve az épülethez csatlakozó szerzetesi rendház.
Magyary Zoltán Tatához kötődő munkásága többek között a Tatai mintajárás megte-remtésével, Tata és Tóváros testvértelepülések 1938-as egyesítésének elősegítésé-vel és a tatai múzeum alapjainak lefektetésével bontakozott ki.
Nagykanizsa katonaváros és Nagy-Magyarország Emlékmű
A domonkosok 1239-ben alapított Alexandriai Szent Katalinról elnevezett zárdája és temploma fontos emléke Veszprémnek és az országnak egyaránt. Ebben a kolostorban élt 10 éves koráig IV. Béla király leánya Margit, akit szülei a tatárjárás alatt tett fogadalmuk miatt adtak apácának. Az újkorban szentté avatott árpádházi királylány azután a Nyulak Szigetén újonnan alapított kolostorban élte le rövid életét.
A Szent Katalin-kolostorhoz köthető több középkori magyar nyelvemlékünk, többek között a zárda apácái által másolt Lányi-Kódex (1519), amit a somlóvásárhelyi premontrei apácák számára készítettek és a Ráski Lea által az 1510-es években ízes magyar nyelven írt Margit-legenda, ami Margit 1271-ben megindult szenttéavatási perének anyagát foglalja össze.
Zsinagóga
A város központjától délkeletre, a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház előtti – Ruszt Józsefről elnevezett – téren egy igazi különlegesség, a Földönjáró toronyóra várja az érdeklődőket. A több mint 200 éves óraszerkezet – a Mária Magdolna Plébániatemplom egykori tulajdona – a világon egyedülálló módon, üvegházon belül, működés közben látható.
Különleges épület vonja magára a figyelmet a Gébárti-tó szomszédságában. Első pillantásra kicsinek tűnik, ám ahogy belépünk az ajtaján, világossá válik: a szemünk igencsak megcsalt bennünket, hiszen egy tágas közösségi szoba és más helyiségek növelik a térérzetet. Az udvarról nyílnak további alkotóműhelyek, a faműves-, a szálasanyag-feldolgozó-, a fazekas- és a hagyományőrző kovácsműhely.
A Göcseji Falumúzeum, az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A gyűjteményt számos zalai településről szállították a helyszínre, és a skanzen területén egy 19. századi göcseji települést rekonstruáltak, ahol a látogatók a térség mindennapi használati tárgyaival is megismerkedhetnek.
Természet és épített környezet békés együttesének, harmóniájának lehetünk szemtanúi, amennyiben arra vállalkozunk, hogy bejárjuk – akár gyalog, akár biciklivel – a Horhosok útja elnevezésű túraútvonalak bármelyikét: utunk gyönyörű környezetben, dombhátakon, szőlőskertek mentén, erdős horhosokon keresztül vezet.