A tatai fajanszmanufaktúra, majd kőedénygyár hosszú évtizedes működése során főként gyakorlati funkcióval rendelkező tárgyakat állított elő, a tárgyak kialakításában azonban az esztétikai funkció mindig meghatározó tényező maradt.
A Séd patak veszprémi szakaszán egykor 15 malom őrölte a gabonát (és a kávét), ebből 3 ma is működőképes. Híresek voltak a Séd vizét hasznosító hires iparok: a csapók, bőrösök, molnárok, kertészek.
Veszprémben híres fürdők is működtek: a káptalan gőzfürdője, a veszprémi zsidóság rituális fürdője, a Teleki-kert, a mai Villa Medici helyén, a Csermák-, Deák-, és Csomay-strand, az Óváros-téri gőzfürdő
A veszprémiek kedvenc fürdője a csodás kilátású Csomay-strand és uszoda volt, amely a gondtalan fürdőzés és úszás mellett a társasági élet egyik központja is volt. 1933 és 1968 között működött a város központjában, ma a Völgyikút Ház üzemel a helyén.
Hívták már szállásháznak, stabális háznak, vármegyeházának, mégis az eredeti funkcióját magába ölelő nevével hódít ez a hangulatában megkapó épület, melyet a Széchenyi tér 5. szám alatt találunk. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a Kvártélyház, noha a katonaság tisztjei számára építették 1765-ben, szinte sohasem szolgált katonai célokat, hosszú évekre a vármegye tisztviselői vették birtokukba. Napjainkban különböző hivatalok és irodák találtak otthonra a többször renovált épületben mely 1928-ban Kotsis Iván tervei alapján neobarokk homlokzatot és egy új emeletet kapott.
Olajkútfúró tornyok között harmincezer négyzetméter területen barangolhatunk, hogy a magyar szénhidrogénipar történetét megismerjük. Az 1969-ben alapított Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum hazánk második legnagyobb technikai-műszaki múzeuma, mely egyben Európa második legjelentősebb olajipari múzeuma is. A múzeum a Göcseji Falumúzeum közvetlen szomszédságában található, egy belépőjeggyel látogatható a két intézmény.
Több helyütt is úgy írnak a zalaegerszegi pályaudvar épületéről, mint hazánk alighanem egyetlen neoromán stílusú állomásáról, mely a korábbi, szerényebb indóház helyett épült. Az impozáns, szabályos vonalvezetésű állomás 1927 óta áll a városi közlekedés szolgálatában; az épületben megnyílt vasúti restit még az úri közönség is szívesen felkereste az 1930-as években.
A zalaegerszegi Tourinform iroda 2019-ben új programmal jelentkezett a turisták, városlakók és egyéb érdeklődők számára. 2019 júniusában, az Egerszeg Fesztivál ideje alatt “Belvárosi nyomozás – A szobor titka” címmel hirdetett nyomozós kalandjátékot. A szabadulószobák mintájára készített rendhagyó kvízjáték belvárosi kalandozásra invitálta a szereplőket, mely során egy-egy közterület, épület vagy szobor titkai is feltárultak. A “folytatás” sem váratott sokáig magára. A zalaegerszegi Tourinform iroda csapata 2019 szeptemberében az Országos Vadpörkölt- és Borfesztivál – Zalai Teríték szombati napján egy új, több állomásból álló nyomozós kalandjátékkal jelentkezett “Állati nyomozás” címmel.
Bazita, mely 1969 óta Zalaegerszeg városrésze, a TV-toronyról és az onnan láható páratlan szépségű panorámájáról nevezetes. Nem is csoda, hiszen a TV-toronyban működő körpanorámás kávézóból, illetve a torony kilátójából ragyogó napsütésben, tiszta időben nemcsak a Ság és a Somló tanúhegyéig, hanem az Alpok vonulatáig is elláthatunk.
Van, aki hivatalos nevén hívja: Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. Van, aki a következőképpen hivatkozik rá: az egykori zsinagóga. Sokan csak „becenevén” ismerik: a Zsini. A Zalaegerszeg egyik jelképeként is ismert épület számos kiállítást, koncertet, esküvőt és bemutatót tudhat maga mögött. A zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem amellett, hogy szórakozásra, elmélkedésre hívja látogatóját, a megyeszékhely múltjáról is regél: emeletén kapott helyet ugyanis A zalaegerszegi zsidóság múltja című állandó tárlat.
MAORT-lakótelep – Épített értékeink
