A város központjától délkeletre, a Hevesi Sándor Színház és a Griff Bábszínház előtti – Ruszt Józsefről elnevezett – téren egy igazi különlegesség, a Földönjáró toronyóra várja az érdeklődőket. A több mint 200 éves óraszerkezet – a Mária Magdolna Plébániatemplom egykori tulajdona – a világon egyedülálló módon, üvegházon belül, működés közben látható.
Különleges épület vonja magára a figyelmet a Gébárti-tó szomszédságában. Első pillantásra kicsinek tűnik, ám ahogy belépünk az ajtaján, világossá válik: a szemünk igencsak megcsalt bennünket, hiszen egy tágas közösségi szoba és más helyiségek növelik a térérzetet. Az udvarról nyílnak további alkotóműhelyek, a faműves-, a szálasanyag-feldolgozó-, a fazekas- és a hagyományőrző kovácsműhely.
A Göcseji Falumúzeum, az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A gyűjteményt számos zalai településről szállították a helyszínre, és a skanzen területén egy 19. századi göcseji települést rekonstruáltak, ahol a látogatók a térség mindennapi használati tárgyaival is megismerkedhetnek.
Jézus Szíve plébániatemplom 1892 – 1894 között épült, Ludwig Schöne, bécsi építész tervei alapján neogótikus-eklektikus stílusban
A Kanizsa várral kapcsolatos helyszínek: Várkapu emlékmű és az előtte lévő Thúry György mellszobor. A közelükben vártörténeti kiállítás.
Nagykanizsa város történetét, legfontosabb korszakait bemutató állandó kiállítás: Emberek, utak kapcsolatok. Dél-Zala évezredei. Thúry György Múzeum, Nagykanizsa, Fő út 5.
A Thúry György Múzeum által őrzött képzőművészeti gyűjtemények
A Kőszeget körül ölelő hegység egyik legmagasabb pontján áll az Óház-kilátó, melynek helyén az Árpád-kor óta erősség állt.
Gyűjtemények: a Thúry György Múzeum által őrzött perui régészeti anyag
A Szent Korona második kőszegi tartózkodásnak jelentőségét az adja, hogy 1945-ös menekítése során a 33 éves németországi, majd egyesült államokbeli száműzetését megelőzően ekkor tartózkodott utoljára Magyarország területén.
